Szinte kizárólag uniós forrásból fejlesztünk
Miközben a nemzetgazdasági tárca közleményében örömtüzeket gyújt a 2007-es válság előtti szintre visszatért beruházói aktivitás kapcsán, kiemelve a szállodák és vendéglátóhelyek felújításánál mért 80 százalékos megugrást, a lapunknak nyilatkozó elemzők jóval óvatosabb hangot ütnek meg.
– A fordulat egyelőre statisztikai oldalon látszik, valódi trendfordulóról a területen egyelőre korai lenne beszélni – mondta érdeklődésünkre Suppan Gergely, hozzátéve, hogy a hatszázalékos csökkenést előre jelző konszenzushoz képest valóban imponáló az adat. Az is igaz, hogy már nem volt hová tovább esni, olyan alacsony a bázis – ismerte el a Takarékbank vezető elemzője.
A beruházások zöme állami megrendelésre és uniós források bevonásával valósul meg, és ebben a közeljövőben sem lesz nagy változás, mert most az a cél, hogy az utolsó eurócentig ki kell söpörni a közös kasszába beragadt pénzeket. Ez gőzerővel folyik, erre utal, hogy az út- és vasútépítéseket, felújításokat is magába foglaló szállítás és raktározás rubrikába 13,2 százalékos éves szintű pluszt jegyeztek fel a KSH statisztikusai. Számottevően, 79 százalékkal emelkedett a beruházási volumen a víz- és hulladékgazdálkodás területén a több száz településen zajló uniós szennyvízkezelési, csatornázási projektek nyomán.
A másik oldalon, a versenyszféra beruházásainál már korántsem ennyire kedvező a kép. A feldolgozóiparban félszázalékos visszaesést mértek a második negyedévben, igaz, az első három hónap 13,2 százalékos zuhanását tekintve ennek is örülni lehet.
Fordulatról akkor beszélhetünk majd, ha a külső és a belső fogyasztás is meglódul. Előbbi az összes euróövezeti konjunktúramutató és bizalmi index javulása láttán biztosabbnak tűnik, de a hazai fogyasztásban sem késhet már sokáig a trendforduló. Az őszi egészségügyi és pedagógus-béremeléseket is beszámítva akár ötszázalékos is lehet az év végére a reálbérnövekedés, és ennek meg kell jelennie a fogyasztásban is – hangsúlyozta Suppan. Kérdésünkre úgy vélte, hogy nagyot húzhat a jegybank, ha a most lejáró növekedési hitelprogram folytatásával, kibővítésével célzottan ráerősít erre folyamatra.
Balatoni András, az ING vezető elemzője arra a jelentős arányeltolódásra hívta fel a figyelmet, ami a kormányzati és a magánszféra beruházásai között tapasztalható. Amíg az uniós források bevonásával folyó állami beruházásoknál 27,9 százalékos éves bővülést mértek, addig a vállalati szféra aktivitása csupán 2,6 százalékkal nőtt. Utóbbi így is egy lassú fordulat első jeleként értelmezhető, de hurráoptimizmusra nincs ok – utalt az elemző a magyar GDP oroszlánrészét előállító feldolgozóipar stagnálására. Szebb lenne a kép, ha a válságadók sújtotta ágazatok beruházási aktivitása is javulna, de a távközlésnél mért 29,4 vagy az energetikában mutatkozó 24,8 százalékos éves mínusz egyértelműen az intézményesített elvonások és a rezsicsökkentés miatt hiányzó fejlesztési forrásokra vezethetőek vissza.
Az építőipar most mért 21,4 százalékos előrelépése átmeneti lehet, az első Varga-csomag beruházáscsökkentő intézkedései kapcsán az idén az eddig felhalmozott plusz jövőre könnyen eltűnhet, különös tekintettel arra, hogy a lakásépítések száma minden eddigi negatív rekordot alulmúlt.
Beruházási boom az ING vezető elemzője szerint akkor indulhat meg, ha ennek a bankrendszer oldaláról is adottak lesznek a feltételei. Jelenleg ugyanis az látszik, hogy a vállalati hitelek iránt hatalmas ugyan az érdeklődés, ennek ellenére folytatódott a második negyedévben a hitelállomány zsugorodása. Balatoni András szerint nagyon sok függ attól, hogy a kormány legújabb, még formálódó devizahiteles-mentő csomagja mennyire terheli meg a bankrendszert.
