Őrségváltás a sztrádákon
A kormány döntése szerint a mintegy 1200 kilométer hazai sztráda üzemeltetése november 1-jétől a 30 ezer kilométeres állami közúthálózat állapotáért felelős társaság dolga lesz. A feladataitól megfosztott autópálya-kezelő új néven él tovább, és a jövőben kizárólag az útdíjak szedésével foglalkozik.
A keresztapák talán még nem határozták el, hogy az átkeresztelkedés után mit is írnak majd az ÁAK cégtáblájára, de várakozásaik szerint a változtatások megtakarítást hozhatnak. Olyannyira, hogy tételesen kiszámolták, a tevékenységátadás mekkora vagyontranszferrel, költséggel, spórolással, illetve kockázatokkal jár majd.
Az autópályák üzemeltetési feladatainak átvételével például mintegy 32 milliárd forint állami vagyon vándorol az ÁAK-tól az MK Zrt.-hez. Amihez hozzávetőleg 11,5 milliárd forinttal járul hozzá a sztrádatársaság könyveiből kikerülő17, agyorsforgalmi utak üzemeltetési, karbantartási és fenntartási feladatainak ellátásánál használt telephely, ingatlan. További 3,6 milliárd forintra teszik a műszaki feladatok ellátásánál használt eszközök, berendezések értékét. Míg az ÁAK új gazdához kerülő befektetett eszközei úgy 16 milliárd forintra rúgnak. Ami mellett az MK még átvehet valamivel kevesebb mint egymilliárd forintnyi, különféle anyagokban megtestesülő készletet is.
Az átszervezés nem lesz olcsó: az „ingyenes üzletágátadás” nyomán legalábbis az ÁAK-nál mintegy 4,3 milliárd forint áfafizetési kötelezettség keletkezik. A gépek, immateriális javak után 1,2 milliárd, az üzemeltetési tevékenységhez használt ingatlanok után 3,1 milliárd forint áfát kell befizetni. A cég mérlegében ugyanakkor összesen 20 milliárd forint ráfordítást írnak majd le veszteségként. Apró öröm legfeljebb az lehet, hogy az átadott vagyon után legalább társasági adót és illetéket nem kell fizetni. És ennek már csak azért is örülni kell, mert más egyszeri költségek akadnak majd. A 750 ÁAK-munkatárs átigazolása például önmagában 130 millió forintot emészt fel. A szakértői költségekre pedig 30 millió forintot állítottak be.
Cserébe lesznek megtakarítások is. Azonnali spórolásra ad lehetőséget például, hogy az M85-ös és az M86-os autópálya beruházásánál két sztráda-üzemmérnökséget már nem kell megépíteni. És el lehet hagyni az M4-es szolnoki mérnökségi beruházását is. Ami nagyságrendileg összesen négymilliárd forint megtakarítást hozhat. Az MK Zrt.-re vonatkozó, az ÁAK bevételeit terhelőtől eltérő adózási jogszabályok további 250 millió forint megtakarítást ígérnek évente. Középtávon ugyanakkor megtakarítással kecsegtet a mérnökségek hálózatának átszervezése is. Az ÁAK telephelyeinek átvétele után az MK 93 üzemmérnökséggel rendelkezik majd. Ezek közül tizenkettő kapujára kerülhet lakat a következő egy-két évben, ami évente félmilliárd forint kiadáscsökkenést hozhat. És ha tud, spórolhat az MK új munkatársain is. Ha pedig az első öt évben az utak műszaki színvonala megfelel majd a várakozásoknak, a programba vett 5-15 százalékos létszám-racionalizálás 1-3 milliárd forint éves kiadáscsökkenéssel járhat.
Kockázat nélkül nincs üzlet, és ezt a kormány is mérlegelte. A legkényesebb kérdés az ÁAK-kezelésben lévő uniós fejlesztések átadása. Az ezekhez kapcsolódó ötéves elidegenítési tilalom miatt elvárás a körültekintő feladat- és vagyonátadás. Már csak azért is, mert a sztrádakezelő négy már lezárt, összesen 4,5 milliárd forintnyi uniós, és a folyamatban lévő, 13 milliárd forint értékű KÖZOP, KEOP beruházásai után egy félresikerült jogi lépés nyomán akár több milliárd forint visszafizetése is szóba kerülhet.
Akárhogy is, az autópályák üzemeltetőjének lecseréléséből az autó sok talán nem vesznek majd észre semmit. A figyelmesebbeknek legfeljebb az tűnhet fel, hogy az ÁAK autóit idővel az MK járművei váltják a sztrádákon. Ezzel együtt csak remélni lehet, hogy a ma még többségében használható gyorsforgalmi utak burkolata az üzemeltetőváltás után is megmarad legalább olyannak, amilyen, és egykét év múlva a szóvivők nem a szaporodó gödrök miatt magyarázkodnak majd.
