Az MVM tegnapi, újabb rendkívüli közgyűléséről kiadott cégközlemény szerint az állami tulajdonost képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 71milliárd forint kölcsönt ad az MVM-nek az E.ON-ügylet lebonyolításához. Később viszont már tőkeemelési tervet említenek: információink szerint a kölcsönt később részben vagy egészben tőkévé alakíthatják. A kettő közötti különbség, hogy míg a hitelt az állam kamatokkal növelten visszavárja, addig a tőkeemelést nem. Kérdés az is, hogy a 71 milliárd forintot az állam honnan teremti elő –az illetékesektől lapzártánkig erre vonatkozó kérdéseinkre nem kaptunk választ. A vételár fennmaradó részét, 52 milliárd forintot Baji Csaba elnökvezérigazgató korábbi közlése szerint az MVM saját forrásból már korábban félretette. Az MVM az ügylet zárását szeptember 30-ig ígéri – az E.ON felé vállalt állami fizetési garancia szintén eddig hatályos. A közlemény az E.ON-vásárlást az MVM történetének legnagyobb ügyletének nevezi.

Amennyire adakozó az állam az MVM irányába, annyira megbocsátó az állami vállalat saját, bukdácsoló gyermeke, a Vértesi Erőmű iránt: a tegnapi közgyűlésen ugyanis arról is döntöttek, hogy az erőműtársaságnak az MVM felé fennálló tartozásából legfeljebb nyolcmilliárdot elengednek az áramtermelő fizetőképességének fenntartása érdekében. Ezt az erőmű saját bányája, a márkushegyi működtetési veszteségeivel, illetve a termelt áram alacsony piaci árával magyarázzák.

A Vértesi Erőmű évtizedek óta anyagi problémákkal küzd. Egy az előző vezetés által 2008-ban, Kapolyi László baloldali vállalkozóval tervezett és kútba esett ügyletsorozat folytán 2010-ben csődbe jutott, 2011-ben megállapodott a hitelezőivel, és kikerült az eljárás alól. Akkor az MVM bejelentette, hogy a hitelezők kifizetésére négymilliárd forint hitelt nyújt a Vértesi Erőműnek, de további hasonló lépéseket nem tervez, mert az átszervezés, illetve az áramszámla „szénfillér” tételéből befolyó évi több milliárd forint nyomán szerintük a társaság képes az önfenntartásra. A két állami cég közötti hitelviszonyokkal kapcsolatos tudakozódásunkra az elmúlt évek során nem kaptunk konkrét válaszokat, ám a most elengedett összeg mértékéből arra következtethetünk, hogy az elmúlt évek során további hitelnyújtásokra is sor került.

A Vértesi Erőművet az előző kormány alatt be akarták zárni, ám az Orbán-kormány térségi foglalkoztatási okokból a fenntartás mellett tett hitet.

Virtuális erőműben a volt Kontrax-vezér

Ma egy 143 megawattos, úgynevezett virtuális erőművet irányít Dicső Gábor – derült ki a 90-es években az irodatechnikai profilú Kontrax vezetőjeként ismertté vált vállalkozó tájékoztatóján. Bevallása szerint már több mint tíz éve az energetikában utazik. Cége, a VPP Energy központja 2011 óta több, távhőt is előállító, önkormányzati, illetve magyar magántulajdonú gázerőmű áramtermelését hangolja össze. Rendelkezésre állásukért az országos áramegyensúlyt fenntartó állami Mavir is fizet. (M. I.)