A fékezőrakéták begyújtását már júliusi, a 25 bázispontos kamatvágás után bejelentette a jegybankelnök, amikor rendkívüli sajtótájékoztatóján stratégiai fontosságú döntésként vezette elő, hogy a jövőben a világ vezető központi bankjaihoz hasonlóan ők is előremutató megjegyzésekkel segítik majd a piac tisztánlátását. Ígérete szerint a reálgazdasági folyamatokat ezentúl jobban figyelembe veszik a monetáris politika alakításánál, mivel az MNB törvényi kötelezettsége, hogy eszközrendszerével segítse a gazdaság és a foglalkoztatás bővülését – amennyiben az nem megy az elsődleges cél, az árstabilitás és a pénzügyi rendszer stabilitásának rovására.

Matolcsy akkor jelentős kommunikációs zavart okozott kijelentésével, miszerint az ideális kamatszintet 3-3,5 százalék közé tette, amit a piac komolyan is vett. A monetáris tanács részéről Pleschinger Gyulának kellett utána elhatárolódnia főnökétől, mondván: magánvéleményként szabad csak értelmezni Matolcsy szavait. Ehhez képest a kamatdöntő ülés később publikált jegyzőkönyve szerint tökéletes összhangban, 7-0 arányban szavazták meg az irányadó ráta csökkentését.

Amennyiben a tanács a mostani, a piaci konszenzusban szereplő tíz bázispont duplájánál is nagyobbat húzott volna, azzal saját dolgát nehezítette volna meg, hiszen nem maradt volna tere a további kamatvágásokra, és nem tudott volna reagálni az amerikai jegybank szerepét ellátó Federal Reserve (Fed) likviditásbővítő programjának őszre várható kivezetésére. Igaz, így sem bővelkedik eszközökben. A befektetői hangulatot az utóbbi hónapokban egyértelműen a havi 85 milliárd dolláros amerikai kötvényvásárlási program sorsa felett érzett aggodalom határozza meg, ennek jegyében tűnt el május óta ezermilliárd dollár a feltörekvő országok – közte Magyarország – piacairól.

Elemzők mégis biztosak a kamatcsökkentési sorozat folytatódásában, a mértéket illetően viszont elbizonytalanodtak. (A kamatcsökkentések a monetáris tanács közleménye szerint folytatódnak, de a nemzetközi helyzet képlékenységére való tekintettel célszerű a tempó mérséklése.) Többségük az év végéig 10-10 bázispontos vágásokat vár. A kamat 3,50 százalék alá viszont nem mehet – legalábbis az ortodox felfogás szerint. Mindez persze azzal a megkötéssel, hogy a Fed óvatosan, fokozatosan vonul vissza a piacokról, így nem vált ki szélsőséges reakciókat.

Hazai akadálya a kamatcsökkentéseknek nincs, az inflációt a rezsicsökkentésekkel két százalék alá sikerült beszorítani, a pénzromlási ütem felgyorsulásának semmi jele sincs, hiszen a beruházások mélyponton vannak, a fogyasztás pedig stagnál. A forintárfolyam elszabadulása, a háromszázas szintet körbetáncoló euró ugyanakkor folyamatos veszélyforrást jelent. Tegnap például a kamatdöntés és a devizahiteles mentőcsomag banki finanszírozására válaszul 301 forint fölé drágult az euró.