Autópályából 6,3, vasútból 63, egyéb útból 93,5 kilométerrel lesz több vagy jobb a választásokig, nagyjából 103 milliárd forint értékben. Az ollócsattogtatás azonban nem lesz szokatlan a füleknek, az elmúlt három évben 87 infrastrukturális projektet avattak az országban. A küszöbönálló kampányban komoly szerepe mégsem az utaknak lesz, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. legalábbis egyetlen valamirevaló autópálya „patronját” már a napokban ellövi.

A nyugati szektorában még mindig foghíjas M0-s körgyűrű 51-es főúttól Gyálig vezető új 6,3 kilométere hatalmas „durranásnak” ígérkezik, hiszen immár az M5-ös érintése nélkül juthatnak Törökbálinttól a Liszt Ferenc repülőtérre. Az Euroaszfalt Kft. Konzorciumának fizetett 9,7 milliárd forintból megépült, irányonként három forgalmi és egy leállósávos sztráda augusztus 31-re betervezett forgalomba helyezése felett érzett öröm azonban kilenc hónap alatt feltehetően elenyészik. A siker ízét pedig legfeljebb részben hozhatják vissza a NIF portfoliójába tartozó kisebb közúti beruházások.

Amin az sem változtat sokat, hogy a következő kilenc hónapban 17,6 milliárd forintból mindjárt tizenöt ilyen főúti projekt készül el. Papírforma szerint szeptember 4-én például az autósok kipróbálhatják a 47-es főút Mezőberény és Békéscsaba közti új 1,7 kilométerét. Nagyobb visszhangja lehet, ha a Magyar Aszfalt és Colas útépítői novemberben levonulnak a 4-es főútról, ahol Hajdúszoboszló, illetve Debrecen mellett 1,24 milliárd forintból 6,8 kilométeren megerősítik az útpálya burkolatát. Országos sikernek azonban önmagában ezt a fejlesztést sem lehet eladni, és végül a választások előtti hetekre egyetlen közúti szalagátvágás sem marad.

A „betonlobbi” avatóünnepségeinek sora előreláthatólag december 11-én a 86-os főúton zárul, ahol a Közgép Zrt. konzorciuma 1,6 milliárd forintból 4,4 kilométer burkolatot erősít meg, és három kilométeren kétszer kétsávosra bővíti a forgalmas főutat. A kortes beszédek alighanem sínek közé szorulnak, és bár alkalomból nem lesz sok, az avatások időpontja kedvezően alakul. Még akkor is, ha a NIF naptárába május végéig bejegyzett négy, összesen 75,6 milliárd forintba kerülő vasúti nagyberuházás közül az első már az idén októberben elkészül. Kezdésnek így a Piliscsaba és Esztergom között vonatozók örülhetnek: a Vasútépítő Kft. vezetésével 8,7 milliárd forintért dolgozó konzorcium elvileg két hónapon belül befejezi a munkát, a húsz kilométeres vonalszakaszon másfél éve buszokkal utazók ismét vonatra szállhatnak.

De lesz meglepetés karácsonyra is. A NIF decemberben avatja a 31 milliárd forintból a Doprastav a.s. konzorciumának közreműködésével átépült Budapest-Kelenföld és Tárnok közti vasútvonalat. És lesz új vasút húsvétra: jövő áprilisra az A-HID Zrt. konzorciuma elkészül a Pilisvörösvár–Piliscsaba-vasútvonal átépítésével. A 10,4 milliárd forintos beruházás átadása után nem lesz szükség a vonatpótló buszokra, az utasok megújult állomásokon, megállóhelyeken szállhatnak vonatra. Várhatóan a választások idejére pedig az A-HID befejezi az Északi Duna-híd és a Pilisvörösvár közti 14 kilométeres vonalszakasz korszerűsítését is. A 25,4 milliárd forintos beruházás átadásával májusra eltűnhetnek a sebességkorlátozások, lassú jelek a Budapest–Esztergom vasútvonalról.

A nagy megnyilatkozások ideje már be is köszöntött: a NIF szerdán óriásplakát-bemutatóval egybekötött „kampányindító sajtótájékoztatón” osztja meg a nagyközönséggel az Európai Unió idén záruló hétéves költségvetési ciklusának tapasztalatait. Felesleges találgatni, hogy a rendezvényen mi hangzik majd el a 2010 előtti időszak eredményeiről. Annyi azonban biztos, a 2010 júniusa óta befejezett beruházásokról önmagukban is éppen eleget lehet beszélni. Az elmúlt három évben mintegy 345 milliárd forintból 87 infrastrukturális projektet avattak az országban: hat gyorsforgalmi és 73 főúti, valamint nyolc vasúti fejlesztés készült el.

A sztrádákra 168 milliárd forint ment el. A 2010-es választások után két hónappal készült el az M31-es 12,4 kilométere az M0-s és Gödöllő között. Az autósok 2011-ben hajthattak fel először az M43-as autópálya Szegedet Makóval összekapcsoló 38,6 kilométerére. Tavaly vehették birtokba az M0-s új fél pályáját az M6-os és az M7-es között. Az idén januárra elkészült az M3-as 33,8 kilométere Nyíregyházától a 49-es főútig, júniustól pedig a forgalom irányonként három sávot használhat az M0-s M6-os autópályától az 51-es főútig vezető 11,1 kilométerén is.

Eközben a 70,4 milliárd forintért tető alá hozott főúti fejlesztéseket a NIF-nél is csak számolják, ám a kisebb-nagyobb beruházásokat fejből talán már senki nem tudja felsorolni. Jobban megfér a döntéshozók emlékezetében az a nyolc vasúti nagyprojekt, amelynek munkálataiért az elmúlt három évben mintegy 102milliárd forintot számláztak a mélyépítő cégek. Akkor is, ha az előző kabinet által elindított négy fejlesztést már 2010-ben befejeztek. A 2011-ben lezárt beruházások között volt a Budaörs–Biatorbágy vonalszakasz alépítményének 1,7 milliárd forintos megerősítése, a Záhony térségi széles nyomtávú vontatóvágány-hálózat 14,5milliárd forintos felújítása. Tavaly május óta pedig a vonatok a Tárnok és Székesfehérvár között 54,8 milliárd forintért korszerűsített vasúti pályán közlekednek.