Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult kártérítésért több egykori trafikos. A strasbourgi szervezethez eddig hét beadvány érkezett olyan volt dohányboltosoktól, akik nem nyertek koncessziót a trafikpályázaton, és ezért ellehetetlenült a vállalkozásuk – tudta meg a Népszabadság. A károsultak ügyvédje, Magyar Gábor lapunknak elmondta: álláspontjuk szerint a dohánykereskedelem átszervezésével, az állami monopólium bevezetésével súlyosan sérültek ügyfeleik a római egyezményben rögzített emberi jogai, mivel így elvesztették – nemritkán évtizedes múltra visszatekintő – megélhetésüket. A strasbourgi testületnél egyelőre csak lajstromba veszik a hét beadványt, mivel közben a trafikkárosultak a magyar Alkotmánybírósághoz (AB) is panasszal fordultak.

A strasbourgi perben a magyar kormány érvelhet azzal, hogy első körben a AB-nek van joga dönteni a kérdésben, márpedig a testülethez a vitatott törvény hatálybalépésétől, július elsejétől számított 180 napon belül lehet fordulni. Ugyanígy időkorláthoz van kötve a strasbourgi bíróság eljárása is: a hatálybalépéstől számított hat hónapig, azaz az év végéig fordulhatnak a testülethez az eddigi hét felperesen kívül további trafikosok kártérítésért a magyar állammal szemben.

Magyar Gábor úgy véli: az AB-nek rövidesen döntenie kell arról, egyáltalán befogadja-e az ügyet, majd 120 napon belül határoznia kell arról is, hogy érdemben foglalkozik-e azzal. A strasbourgi testület viszont dönthet úgy, hogy nem várja meg az Alkotmánybíróság döntését, és még az AB eljárása alatt kérdéseket tesznek fel a magyar kormánynak. Erre például akkor kerülhet sor, ha úgy látják, hogy az AB eljárása nem jelent érdemi jogorvoslatot az ügyben, vagy úgy ítélik meg, hogy az adott ügy rendszerszintű problémára világít rá.

A strasbourgi eljárás során a bíróság a felek által benyújtott iratok alapján dönt: előbb a magyar kormány válaszol majd a trafikosok kérelmére, erre a felperesek reagálnak, majd ismét az alperesnek lesz lehetősége kifejteni a véleményét. Jellemzően ezt követi a strasbourgi fórum ítélete, amely a trafikosok számára kedvező esetben kártérítés megítélését jelenti. Ilyenkor a bíróság általában az érintettek, jelen esetben az egykori dohányboltosok ötévnyi elmaradt forgalmát veszi alapul. Ebben jókora a szórás: korábban a trafikosok bevételének 15-60 százalékát tette ki július elsejéig, a nemzeti trafikrendszer bevezetéséig a dohánytermékek forgalma, amely a kártérítés alapját képezheti. Ugyanakkor van olyan károsult is, akinek ez idáig szivarboltja volt, így gyakorlatilag a teljes bevételét elbukta az új rendszerben –tette hozzá Magyar Gábor. Emellett a bíróság azt is figyelembe veheti, hogy a trafikosok mennyi pénzt fektettek be a dohányállamosítás miatt ellehetetlenült üzletükbe.

Az első néhány precedensügyet követően a strasbourgi bíróság jellemzően már nem folytat le további érdemi tényleges peres eljárást, hanem az addig letárgyalt ügyek alapján már csak a kártérítés összegére tesz javaslatot a peres feleknek. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy csak azok pályázhatnak ilyen kártérítésre, akik az év végéig beadják a bírósághoz kérelmüket.