Az idei finanszírozási terv, illetve az eddig befolyt devizaforrások alapján az államháztartás 2013-as működésének biztosításához, a lejáró hitelek megújításához már nincs szükség több devizakötvény-kibocsátásra. Mint arról akkor beszámoltunk: a magyar állam februárban egy amerikai kötvényaukcióval 3,25 milliárd dollárt (2,4 milliárd euró) vont be.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legutóbbi közleménye szerint pedig a Prémium Euró Magyar Államkötvényből (PEMÁK) csak idén már mintegy 1,4 milliárd euró devizaforrást szerzett (a teljes forgalomban lévő állomány a PEMÁK-ból 1,7 milliárd eurónál jár). Vagyis csak ez a két tétel csaknem teljesen lefedi az idei finanszírozási tervben szereplő 4-4,5 milliárd eurónyi forrásbevonási szükségletet.

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára a Heti Válasznak adott interjúban ugyanakkor azt közölte, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel idő előtti végtörlesztése miatt még az idén újabb dollárkötvény-aukcióra van szükség annak érdekében, hogy visszaépítsék a megcsappant tartalékokat. (Az IMF-kölcsön törlesztésével a magyar állam tartalékai hároméves mélypontra estek.)

Ezzel egybehangzó nyilatkozatot tett Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese az Inforádió Aréna című műsorában, bár ő más indokkal támasztotta alá az újabb devizakötvény-kibocsátás szükségességét. A végtörlesztéssel a magyar állam eleget tett az idei devizakötelezettségeinek, ugyanakkor jövőre is jelentős, 5,4milliárd eurónyi devizaadósság jár le, melyet meg kell újítani (vagyis egy új hitelből fizetjük vissza a régit).

A jövő évi visszafizetési kötelezettségek közül egy nagyobb tétel, egy egymilliárd eurós törlesztés januárra esik, Borbély László András szerint pedig, ha nagyon kicentizzük, s az újabb devizakötvény-kibocsátás időben közel kerül a meglévő adósság kifutásához, akkor ennek tudatában a piac diktálhatna az aukción, és így a hozamok magasabban alakulnának. Ha viszont ennek elémegyünk, és például már idén ősszel lebonyolítjuk az aukciót, azzal Magyarország elkerülheti, hogy a befektetők diktáljanak, és kedvezőbb kondíciókat lehet elérni. Összefoglalásként ezek alapján annyit jegyzett meg: lehetséges az őszi kibocsátás, de annak időzítését, illetve devizanemét még nem tudja megmondani.

Bárhogy is, ismereteink szerint a közeli hetekben biztosan nem várható devizakötvény-aukció, legalábbis az Egyesült Államokban biztosan nem. Az említett 3,25 milliárd dolláros év eleji értékesítéssel ugyanis kimerítettük az ország amerikai piacra szóló, ötmilliárd dolláros regisztrációs keretét. Hogy Magyarország egy nagy összegű aukcióval az amerikai piacra tudjon lépni, ahhoz új keretre szóló kérelmet kell beadni az amerikai pénzügyi hatóságoknak. Ennek elbírálása hetekig, de akár hónapig is tarthat. Úgy tudjuk, a keret feltöltése már elindult, a folyamat azonban időigényes.

Ettől még ugyan a világ egyéb piacain tarthatna kötvényaukciót a magyar állam, hiszen a keret csupán az amerikai piacra szól, ám azt érdemes szem előtt tartani, hogy Magyarország jellemzően az amerikai és angolszász befektetők köréből tud jelentősebb devizaforrást bevonni. Példaként elég a februári értékesítés adatait elővenni: az ÁKK kimutatása szerint az akkor elkelt öt- és tízéves kötvények több mint felét amerikai befektetők vették meg, 20-25 százalék körül volt a brit és az európai szereplők részaránya. Rá adásul mindkét kötvényt több mint 80 százalékban alapkezelők vásárolták. Ezek alapján pedig nagyon nem mindegy, hogy az említett amerikai keret fel van töltve, vagy sem.