Uniós források: Hirtelen jött revizori munka
Világos képet kell arról kapni, hogy a 2007. január elseje óta kötött szerződések kedvezményezettjei milyen tulajdonosi háttérrel rendelkeznek. Ezeket a vizsgálatokat – amelyek több tízezer szerződést érintenek – jövő év márciusáig kell elvégezni, így az eredményekről is csak ekkor tudnak beszámolni. A bejelentés szerint a vizsgálatokra azért van szükség mert csak így zárható le a 2007–2013-as költségvetési időszak – igaz, ezt az EU nem határozza meg.
A vizsgálat hátterében az alaptörvény azon rendelkezése áll, amely szerint állami költségvetésből csak azokat a szervezeteket lehet támogatni, amelyeknek a tulajdonosi szerkezete átlátható – fogalmazott Csepreghy, azt azonban nem említette, hogy a Jobbik már áprilisban felvetette a problémát. Akkor azonban a kormány úgy találta, hogy a párt által feltárt kétes hátterű cégekkel nincs gond. A helyettes államtitkár szerint ugyanakkor „az embereknek joguk van tudni”, hogy a forrásokat kik és milyen cégek vitték el, bár azt elismerte: miután az alaptörvény cégháttére vonatkozó korlátozása 2011 óta él, az ez előtt megkötött szerződéseket nem lehet szankcionálni.
Hozzáfűzte: Magyarország az unióban kivételesen szigorú lépéseket vezetett be, annak megakadályozása érdekében, hogy offshore vagy nem átlátható tulajdonú cégekhez ne kerüljenek állami pénzek. A revizori munka azonban furcsának hat, hiszen jelenleg nem ebből fakadnak az NFÜ-nél a legnagyobb gondok.
Lázár János éppen hétfőn jelentette be és ismerte el, hogy drámai állapotban van az uniós források lehívása: a kifizetések nem haladnak a tervezett ütemben, a források jelentős része le sincs kötve, miközben 15 operatív programból 13 esetében felfüggesztette Brüsszel a kifizetéseket ilyen vagy olyan indokok miatt. Lázár pár napja még arról beszélt: minden körülmények között meg kell akadályozni a forrásvesztést. Valós esély van ugyanis arra, hogy idén 500-600 milliárd forintnak búcsút intünk. Az ellenzék a kijelentések miatt napok óta támadja is a kormányt.
Harangozó Gábor, az MSZP elnökségi tagja bejelentette, hogy a miniszterelnökhöz fordulnak az ügyben. – Az a kérdésünk: a kormányfő mióta ismeri az Európai Bizottság kifogásait az operatív források lehívásával kapcsolatban, pontosan mik a kifogások, melyik program mikor állt le, illetve miért nem tájékoztatták előbb a közvéleményt? – fogalmazott pénteki sajtótájékoztatóján. A politikus arra is rákérdezett: van-e összefüggés a Közgép Zrt. „közbeszerzési sikerszériája” és az útfejlesztési támogatások felfüggesztése között, ki a felelős a mulasztásokért, és történt-e felelősségre vonás? Hozzátette, az uniós aggályok megismeréséért kérdéseket intéztek az Európai Bizottság illetékes főigazgatójához is.
Erre azon melegében reagált is a nagyobbik kormánypárt, amely szerint „egyedül a bukott baloldal miatt maradtak el, sodródtak veszélybe és lettek korrupció áldozatai a hazai fejlesztések”. A fejlesztési forrásokat felügyelő Bajnai Gordon vezetésével a szocialisták a fejlesztési források 76 százalékát szabálytalanul költötték el. A szocialisták kormányzásával ellentétben jelenleg az országnak járó fejlesztési forrásokat az „utolsó fillérig elhozzuk Brüsszelből” – írta a párt közleményben.
A források kifizetését – mint arról többször beszámoltunk – egy a mérnökök kamarai regisztrációjával kapcsolatos, valójában inkább technikainak tűnő vita miatt függesztette fel a bizottság. Emiatt az idei költségvetés 50-100 milliárdos bevételtől búcsúzhat el (ennyi lehet a feltételezett diszkrimináció miatt büntetés), ám a források elvesztésével nem feltétlenül kell számolni, amennyiben sikerül megfelelő programokkal és pályázatokkal még megigényelni a Magyarországnak járó összeget. A vitás kérdések egyébként szeptember 9-én juthatnak nyugvópontra, akkor találkozik ugyanis Lázár János Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal.
