Háromszáznál lecövekelt a forint
Ezek közül a hazai vonatkozású tényező a devizahitelesek legújabb mentőcsomagja körüli teljes bizonytalanság. A kétnaponta bedobott és egymásnak sokszor homlokegyenest ellentmondó tervek, nyilatkozatok ma már nem okoznak nagyobb árfolyamkilengéseket, a pia con autentikus forrásból elhangzó bejelentésre, lehetőleg konszenzusos megoldás megszületésére várnak. A jövő héten a bankszövetségnek elő kell állnia saját elképzeléseivel, de az előzetes hírek szerint nem ez lesz a nyerő. Az érintettek körének és a terhek megosztásának kérdésében ugyanis a kormányé a döntő szó.
Valamilyen megnyugtató megoldást mielőbb találni kell a problémára, e nélkül ugyanis az euró tartósan lecövekelhet a 300 forintos szint felett, különösen a mostani, kockázatkerülésre váltó nemzetközi befektetői hangulatban – mondta lapunknak Gabler Gergely. Az Equilor szenior elemzője emlékeztetett arra, hogy június óta immár negyedszer próbálkozott az euróárfolyam a 300-as szint megdöntésével, de minden alkalommal visszapattant, nem tudott tartósan „tanyát verni” felette. Ám a visszapattanások egyre erőtlenebbek, s ha most huzamosabb ideig a lélektani szint fölé megy, akkor könnyen 308 forintig is gyengülhet a kurzus – tette hozzá.
Ez az állapot azonban senkinek sem lenne jó, hiszen az infláció felpörögne, elhomályosítva a rezsicsökkentések hatását, az államadósság az IMF-hitel idő előtti törlesztése ellenére megemelkedne, tekintettel a még mindig magas, 40 százalék feletti devizaadósság-arányra. Ezt a választások előtt nem engedheti meg magának a kormány, emiatt is számít arra az elemző, hogy a kabinet kompromisszumok felé hajló mentőcsomag mellett teszi le a garast. A hullámok elültével a 290–295 forintos sávban mozog majd ismét az euró, ezzel az árfolyammal az exportőrök is elégedettek lehetnek.
Mindez persze csak akkor igaz, ha közben nagyobb megrázkódtatások nem érik a piacokat. A mostani forintgyengülésben szerepet játszó hírek Amerikából érkeznek, ahol azt találgatják, mikortól és milyen ütemben kezdi elzárni a pénzcsapot a Federal Reserve (Fed). A jegybank szerepét betöltő intézmény tavaly szeptember óta havi 85 milliárd dollár értékű kötvényvásárlásaival pénzt pumpál a gazdaságba, ám a foglalkoztatási és növekedési mutatók javulása láttán ezzel előbb-utóbb felhagy. A befektetők viszont nehezen viselik a QE3 néven futó likviditásbővítő program kivezetését, noha tisztában vannak azzal, hogy a pénzeső nem tarthat örökké.
A Feden belül sincs egyetértés a kérdésben, s ahogy a döntéshozók pró vagy kontra nyilatkoznak az ügyben, akként mozdulnak meg a dollármilliárdok a kötvénypiacról a tőzsde irányába, a devizapiacokról az árupiacokba, vagy éppen fordítva. Csütörtökön olyan amerikai makroadatok jelentek meg, amelyek többségében a Fed által kitűzött célok irányába mutattak. A héten újonnan munkanélküli-segélyért folyamodók száma 15 ezres csökkenéssel 320 ezerre esett, ilyen alacsony hat éve nem volt a mutató. Az infláció a várakozásoknak megfelelően 1,8-ről két százalékra emelkedett, köszönhetően a negyedik hónapja folyamatosan erősödő vásárlási kedvnek. A fogyasztói bizalom pedig már a válság előtti időket idézte – egészen péntek délután négyig, amikor is a Michigani Egyetem ezt számszerűsítő indexe ötpontos romlást követően váratlanul az áprilisi 80 pontra süllyedt. Az ipari termelési adatok is fejtörést okoztak, júliusban ugyanis növekedés helyett stagnált a kibocsátás, de ennek hátterében egyedi tényezők állhatnak.
Pénteken kedvező hírek érkeztek viszont az amerikai ingatlanpiacról, ahol a júniusi visszaesést követően ismét nőtt – 5,9 százalékkal 896 ezerre – a megkezdett házépítések száma, az újonnan kiadott építési engedélyeké pedig 2,7 százalékos növekménnyel 943 ezerre futott fel. Az átadott lakások számának egy év alatti, 20,9 százalékos gyarapodása azt jelzi, hogy az ingatlanpiac is talpra állt. Az összességében pozitív hírek azonban csütörtökön erőteljes eladói nyomást váltottak ki a tőzsdéken és a kötvénypiacon, mivel komoly érveket szolgáltattak a QE3 program szeptemberben induló esetleges kivezetéséhez. A Bloomberg felmérése szerint ennek immár 65 százalékos a valószínűsége, s az elemzők többsége úgy véli, a Fed havi tízmilliárd dolláros lépésekkel építi le a kötvényvásárlási programot.
A csütörtöki tőzsdei lejtmenet végére 1,4–1,7 százalékot estek a vezető indexek, a kötvénypiaci kivonulás pedig erős hozamemelkedést váltott ki. A bizonytalanság miatt csak az amerikai tőzsdékről százmilliárd dollár füstölt el egyetlen kereskedési napon, s keresett magának máshol menedéket, az arany két éve nem látott drágulása is ennek a következménye. Pénteken már óvatosabb kereskedés folyt, de a rossz hangulat rátelepedett a piacokra, jóllehet ezúttal nem volt számottevő megingás. A következő időszakot is bizonytalanság jellemezheti, ami nem segít a forintárfolyam megacélozásában.
