A korrigált, de adózás előtti eredmény gyakorlatilag megegyezik az előző negyedévivel: a társaságiadó-terhelés 65 százalékkal alacsonyabb volt ugyanis, és ezért a nagy eltérés az első és a második negyed adófizetés utáni profitjában. A bank a magyarországi alaptevékenységen 2013 második negyedévében bankadó nélkül 37,8 milliárd forintos adózott eredményt realizált, ami 66 százalékkal több az egy évvel korábbinál, ennek köszönhetően a féléves eredmény is 27 százalékkal emelkedett.

A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya az első negyedévi 16,9-ről 17,6 százalékra nőtt, fedezettségük pedig 80,7 százalék. A nem fizető adósok számának növekedése máshol is gond, Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a féléves eredményeket bemutató csütörtöki sajtóbeszélgetésen azt mondta: a csoportban gyorsult a portfólió romlása a második negyedévben. A problémás hitelképződés a második negyedévben jelentősen megugrott, nagysága elérte a 90 milliárd forintot.

Ennek hatására csökkent a céltartalékkal való fedezettség, de az egy évvel korábbi szintet így is 2 százalékponttal meghaladta – 78,6 százalékot tett ki. A jelentés szerint ugyan szinte valamennyi leánybanknál gyorsult a 90 napon túl késedelmes állomány növekedése, a legnagyobb mértékű romlás Oroszországban és Ukrajnában történt. Ahogyan a visszaeső nyereségesség miatt is ez a két leánycég tehető leginkább „felelőssé”. A külföldi lányok az első negyedévben 18,5 milliárd forintos adózott eredménnyel járultak hozzá a bank profitjához, ám a második negyedévben mindössze 12,8 milliárd forinttal.

A jelentés szerint a bolgár leánybank továbbra is kiválóan teljesít (11 milliárd forinttal gyarapította a csoport nyereségét), nyereséges a horvát, a szlovák és a montenegrói érdekeltség, de továbbra is veszteséges a román és a szerb leánybank. Eközben a magyarországi vállalatok hitelezésében nőtt az OTP Bank aktivitása. Míg a hitelintézeti szektor átlagban 9 százalékkal csökkentette az állományát, addig az OTP vállalati hitelezése 2 százalékkal bővült, részesedése ezzel 11,1 százalékra emelkedett.

A bank további hitelkeresleti növekedést vár, és akár több százmilliárd forint saját forrást is kihelyezne a magyar piacon – tette hozzá Bencsik, aki szerint a bank hazai akviziciós tervei nagyban függenek attól, milyen lesz az az újabb devizahiteleseket mentő csomag, amelyet a kormány majd elfogad.

Fifikás megoldás a devizahitelesek kimentésére

Egy lépéssel megoldható lenne a teljes devizahitelmentés úgy, hogy az államot éves szinten a teljes költség csak egy elviselhető része terhelje − állítják szakértők. A megoldást az MFB Zrt. számára nyújtott kormányzati árfolyam-garancia, illetve az új szabályok szerinti árfolyam-fedezeti ügyletek kínálják – írta a Napi Gazdaság. Az állami bank devizakölcsöneinek árfolyamát fixálnák, az állam árfolyamgaranciája mellett, amit azonban nem hívnának le, mert minden hitelmegújításkor mindent újraszámolnának. Az államnak így ez nem lenne költség, az MFB-nek pedig mérlegen kívüli tételt jelentene.

A devizahiteleseknél ezzel párhuzamosan az árfolyamgátnál alkalmazott szinten, eszközoldalon fixálnák a garanciát, az e feletti árfolyamra vállalna fedezetet az állam, akár egyetlen jogszabállyal is. Ez után az állam az árfolyam különbözetét (vagy megállapodás szerint annak egy részét) térítené meg törlesztőrészlet esedékességekor, vagyis a költségvetés vállalná át a devizakockázat egy részét. A lapban közölt hozzávetőleges számítás szerint ez kétezermilliárdos (vagyis a lakáscélú devizahitelere számolt) portfóliónál mindössze 60 milliárd forintos terhet jelentene évente a költségvetésnek még 30 százalékos árfolyamkülönbözetnél is. A szakértői felvetést kormányzati oldalról egyelőre nem kommentálták. (Nol.hu)