E.ON-vásárlás: Közgyűlési dömping az MVM-nél
A napirendi pontokban ennél részletesebben nem jelölik meg, miként szeretnék módosítani a március végén aláírt adásvételi szerződést, illetve hogy honnan teremtenék elő az ehhez szükséges mintegy 260 milliárd forintot.
Az MVM-nél elismerték, hogy több közgyűlés várható. Ennek okaként azt jelölték meg, hogy a szerződést is közgyűlés fogadta el, mindennemű módosításhoz szintén ez a szint szükséges. A lehetséges módosítások azonban érdemben nem befolyásolják az ügyletet, kizárólag technikai jellegűek, csak a napi operatív munkát rögzítik – szögezik le. A módosítások, illetve a fizetési elképzelések részleteibe további betekintést nem engedtek.
A témáról legutoljára Baji Csaba MVM-vezér mondott konkrétumot egy május végi sajtótájékoztatón, miszerint az MVM saját vagyonából 52 milliárd forintot különít el e célra. Ezt követően kormányforrások legfeljebb annak kijelentéséig merészkedtek, hogy a vételárat az MVM saját és költségvetési forrásból is állhatja. Az arányokat azonban sűrű homály fedi. Az MVM is ragaszkodik az eddigi hivatalos állásponthoz, miszerint saját és külső forrásból is állják a vételárat (miközben a szaknyelv külső forrásnak nevezi a hitelt is). Kormányzati berkekben ismereteink szerint elsősorban az MVM-től várják a forrás megteremtését. Vannak olyan értékelések ugyanakkor, hogy az MVM-nek az ötlet annyira nem tetszik. Mint ahogy az adásvétel kapcsán tavaly nyár óta tapasztalt folyamatos zűrök is az MVM állítólagos ellenállására voltak visszavezethetők. Eszerint az MVM gázipari terjeszkedését sokkal inkább a kormányfő és a pártgazdasági hátországa, semmint maga az MVM erőltetné.
Szakértők furcsállják, hogy a vevő öt hónappal az adásvételi szerződés aláírása után még arról fogadtat el közgyűlési határozatot, hogy miként is teremtse elő a vételárat. Felhívják a figyelmet arra is, hogy ha kétszázmilliárdos banki hitelfelvételre lenne szükség, ennek megszervezése is több hónapba kerülhet. Noha az MVM március végi közleménye az ügylet zárását ez év végére ígéri, a kormány csak szeptember 30-ig vállalt készfizető kezességet az E.ON felé, ha az MVM netán nem fizetne. A módosításokban minden bizonnyal erre is kitérnek majd.
Elemzők úgy vélik, ha az MVM-nek kell saját eszközei biztosításával hitelt felvennie az ügyletre, lényegében búcsút mondhat a paksi atomerőmű bővítésének: ahhoz több ezermilliárd forint hitel szükséges. Az MVM szerint azonban a paksi bővítés semmilyen összefüggésben nem áll az E.ON-cégek megvételével. Mások arra hívják fel a figyelmet, a kormány nemrég lehetővé tette magyarországi gáztárolók elzálogosítását. Vagyis a vételár előteremtéséhez azonnal zálogba adhatják a megvásárolt gáztárolókat. Ebben az esetben viszont, hacsak nem az OTP vagy valamely állami bank a hitelnyújtó, a kormány lényegében egyik „multi” kezéből a másikéba adja a tárolókat – szól az érvelés. Az MVM-nek a zárásig nincs rálátása az ügyletben szereplő társaságok napi működésére: független megfigyelő ellenőrzi, hogy a korábbi üzletmenetnek megfelelően folyik-e a két cég irányítása – szögezték le kérdésünkre az állami energiacsoportnál. (M. I.)
