Az egyik, hogy a jövőben ne Brüsszel érdekeit képviselje a szervezet Budapesten, hanem fordítva, Budapest érdekeit szem előtt tartva járjon el Brüsszel felé. Lázár szerint ugyanis az itthoni hivataloknak nem az a feladatuk, hogy az európai szabályokat rákényszerítsék a hazai közegre, hanem, hogy a magyar érdekeket próbálják érvényre juttatni az unió központjában. Igaz, azt nem mondta el, miként képzeli mindezt – főként az után, hogy egyetlen apró uniós szabály (a mérnökökkel kapcsolatos diszkrimináció-mentesség) be nem tartása miatt 50-100 milliárdos hiány jelentkezhet a költségvetésben. Ez az a büntetés, amit annak érdekében javasol az államtitkár kifizetni (pontosan egyébként járó bevétel, amiről le kellene mondanunk), hogy ne bukjon el Magyarország több százmilliárdos forrást.

Lázár második pontja szerint a fejlesztéspolitikát ezek után nem öncélnak, hanem közcélnak kell tekinteni. „Ebben sem én, sem a miniszterelnök nem ismer kompromisszumot” – jelentette ki, de nem nagyon részletezte mire gondol. Annyit mondott: ismert, hogy Magyarországon milyen eszközökkel lehet ügyeket intézni, ezeket a kapcsolati alapon történő előrejutásokat fel kell számolni.

(Ezzel kapcsolatban tegnap az Együtt–PM adott ki közleményt, emlékeztetve arra: Orbán Viktor a trafikmutyi szellemi atyjára és kivitelezőjére bízta a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Szerintük az uniós források is az Orbán–Simicska-féle pénzszivattyú hatósugarába kerülnek, kecskére bízták a káposztát.)

Bár Orbán Viktor korábban még azt ígérte frakciótársainak, hogy az NFÜ-t megszüntetik, valójában a szervezet megmarad. Lázár szerint ez formális, az átalakítások valójában megszűntetést jelentenek. A már korábban is ismert átszervezési terv jegyében az eddig az NFÜ alá rendelt irányító hatóságok a szakminisztériumok alá kerülnek, a miniszterelnökség alá rendelt szervezet, ami marad NFÜ a források elosztásának arányait és irányait határozza majd meg, ezen felül vitás esetekben is a Miniszterelnökségen döntenek majd. (Valójában az a kérdés, hogy a különböző programokban egységes marad-e a pályáztatási és lebonyolítási rend, és milyen feladatok kerülnek át a központból az irányító hatóságokhoz). – Az nem megengedett, hogy a 2014–2020-as költségvetési időszakban ne a maximumot hozzuk el a Magyarországnak szánt 6000 milliárd forintnyi forrásból –indokolta Lázár az átszervezést.

Az államtitkár szerint ugyanis most is súlyos a helyzet, sürgős munkára van szükség, 500-600 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás elvesztésére komoly esély van az idén. Lázár először ismerte el, hogy a lehívások nem az eredeti terveknek megfelelően haladnak. Idén 1500 milliárd forintot kellene kifizetni, a realitás azonban 1200-1300 milliárd – mondta az államtitkár, hozzátéve persze, hogy idén jelentős mértékben felgyorsult a kifizetés, hiszen az első fél évben 740 milliárdot utaltak át, ez pedig rekordnak mondható. Hozzátette: az jobban izgatja, hogy 500 milliárdról még nincs kiírva pályázat, ezért a folyamatot fel fogják pörgetni és „kiszórják a pénzt”. Ez a miniszterelnöki elvárás, így ezt meg kell tenni – hangsúlyozta.

Lázár szerdára kormányülést hívna össze, hogy akciótervet készíthessenek a forrásvesztés elkerülésére. Javaslata szerint az érintett tárcák költségvetése annyival csökkenne 2014-ben, mint amennyi forrást elvesztettek. Természetesen az államtitkár a bürokrácia csökkentésére is javaslatot tesz, hogy könnyebben juthassanak pénzhez a pályázók.

Ugyanakkor azt is kifejtette, hogy a következő uniós költségvetési időszak forrásfelhasználásaival jól állnak, miután Magyarország Finnország után másodikként már elküldte a felhasználási javaslatait. Ezek alapján 60 százalékban gazdaságfejlesztésre kell fordítani a központi pénzeket – ez világossá teszi, hogy a nemzetgazdasági tárcának nagy beleszólási aránya lesz a pénzek elköltésébe, míg a 40 százaléknak a reál és humán infrastruktúra fejlesztésére kell menniük. Nincs mese: az uniós pénzeket be kell kötni a gazdasági növekedés szekere elé – fogalmazott.