Csak lassan nyílnak a pénzcsapok
Az Európai Bizottság auditorai diszkriminatívnak találták azt a feltételt, hogy a projektekben ügyködni szándékozó mérnököknek kamarai regisztráció szükséges Magyarországon. Februárban ezt a feltételt eltörölték (a regisztráció nem szükséges feltétel a mérnöki munkákra pályázók esetében, csak a nyerteseknél), ám ez nem volt elég. Azóta is folytak a tárgyalások Budapest és Brüsszel között, de a bizottság szerint a probléma kezelése ennél nehezebb, és a 2007-től kezdődő uniós költségvetési időszak minden olyan pályázatának megfelelése kérdésessé válik, ahol ez feltétel volt. A tárgyalások alapvetően arról szóltak, hogy mennyi legyen a diszkrimináció miatti „korrekció”, azaz mennyi pénzt kér és tart vissza a bizottság a társfinanszírozásból azért, mert a gyakorlat nem volt az elveknek megfelelő korábban. Ezt a „korrekciós” pénzt elvileg aztán újra lehetne pályáztatni, tehát nem vész el Magyarország számára, ám mivel az év végén lejár a hétéves uniós költségvetési periódus, ezért igen kevés idő marad a kiosztására.
Ráadásul ha nem sikerül lehívni a támogatást később, a korrekció az idei költségvetésben bevételkiesést okoz majd. A támogatást ugyanis a kormány kifizette, azt várva, hogy a büdzsé majd az uniótól megkapja az összeget. Brüsszel a vita idejére egyébként is zárolta a kifizetések egy részét – korábbi információk szerint 300 milliárd forintot tartottak vissza. Ha az ügy lezárul, akkor újra megnyílnak az uniós pénzcsapok, a hónapok óta visszatartott pénzt megkapja a költségvetés, a kérdés azonban még mindig az, mennyivel kevesebbet.
A július 23-i levél információink szerint a problémás szerződések támogatási értékének 5 százalékában tesz javaslatot a „korrekcióra”, mely a környezet és energia operatív programra, a közlekedés operatív programra, a társadalmi infrastruktúra operatív programra, illetve a regionális fejlesztési programokra előirányzott uniós támogatásokat érinti. Az, hogy pontosan mekkora volumennek az 5 százalékáról van szó, egyelőre nem világos. Bennfentesek szerint a bizottság részéről akár jóindulatként is értelmezhető, hogy csak az EU-értékhatár feletti közbeszerzésre vonatkozik a döntés (tehát nem minden közbeszerzésre, hanem olyanokra, amelyeket az EU-ban is meg kellett hirdetni). Ezen a ponton a magyar hatóságok még meggyőzhetik a bizottságot, hogy a pénzügyi kár kisebb, mint az 5 százalék, ezután a bizottság esetleg lejjebb viszi az értéket. Korábbi brüsszeli becslések „jóval százmilliárd alatti” összegről beszéltek, a magyar számítások 40-50 milliárd forint közé tették az összeget. Ez a költségvetési hiányt növelő tétel, a bevételkiesés akár a GDP 0,2 százalékával növelheti a deficitet.
Az eljárás szerint a magyar hatóságok tudathatják a bizottsággal, hogy hivatalosan elfogadják a javasolt korrekciót – ehhez valószínűleg kormánydöntésnek kell születnie –, vagy tiltakoznak a bizottság összegzése ellen. Erre a magyar kormánynak két hónapja van a levél megérkezésétől számítva. Ha az adott tagállam nem fogadja el a bizottság javaslatát, a felek leülnek tárgyalni. Ha nem sikerül megegyezni, akkor a bizottság dönt a korrekcióról, figyelembe véve a tagállam észrevételeit. Egyik forrásunk szerint Budapest az egyeztető tárgyalások elején nem kifogásolta a „büntetés” mértékét, és a bizottság ezt úgy értelmezte, hogy elfogadják azt. Később a magyar kormány inkább két százalék felé szerette volna mérsékelni a büntetést, úgy tűnik, sikertelenül.
Budapest érvei szerint ezt a gyakorlatot többször auditálta már a bizottság, és nem talált kifogásolnivalót, ráadásul november óta, több mint fél éve húzódik az ügy, így egyre nagyobb a veszélye annak, hogy az összeg teljesen elvész. A bizottságnál erre úgy felelnek, hogy nem Magyarország megleckéztetése a cél, hanem hogy a forrásokat hatékonyan és jogszerűen költsék el a tagállamok.
A döntést elvileg a magyar kormány megtámadhatja az Európai Bíróságon, de akkor biztosan 2014-re húzódik az ügy, és így biztosan elveszítenénk a pénzt, amit így még más projektekben fel lehet használni.
