A magyar exportoffenzívában is törés mutatkozik, a kivitel júniusban 3 százalékkal maradt el a tavaly ilyenkor mértnél. Ennél nagyobb visszaesést legutóbb decemberben mutattak ki, akkor ezt több, zömmel külföldi piacra dolgozó nagy gyár év végi leállásával magyarázták. Ezt a lemaradást azonban az év első hónapjaiban sikerült behozni. A KSH első becslése szerint júniusban a kivitel értéke 6,7 milliárd eurót, a behozatalé 6,2 milliárd eurót tett ki. A kivitel 75, a behozatal 72 százalékát az unió tagállamaival bonyolítottuk le.

Az első fél évben a kivitel értéke 40,4 milliárd, a behozatalé 36,7 milliárd euró volt. Mindkét irányban 0,9 százalékos volt a növekedés.

A kedden napvilágot látott, kedvezőnek nem nevezhető júniusi ipari termelési adatok láttán egyébként csodára nem lehetett számítani. A kivitel döntő hányadát szállító ipar éves szinten mért 2,1 százalékos teljesítménycsökkenése után kódolható volt a gyengébb külkereskedelmi adat. Az okok a később publikálandó részletes adatokból derülnek majd ki.

Annak, hogy az import az export tizedével, csupán 0,34 százalékkal csökkent, az lehet az oka, hogy a konjunktúra őszi felfutására készülődő vállalatok lassan kezdik feltölteni készleteiket. Egy-egy nagyobb beszerzés például jelentősen megnövelheti az import súlyát. Így ha a Mol megvásárol egy nagyobb tétel kőolajat, vagy a földgáztározók nyáron esedékes feltöltése megindul, az egyaránt megdobhatja az importszámlát. A belföldi fogyasztás júniusi, 0,4 százalékos éves szintű csökkenése viszont egyértelműen arra mutat, hogy a lakosság vásárlási kedve, vagy inkább hajlandósága – a reálbérnövekedés és a rezsicsökkentés ellenére – jottányit sem javult, az importtermékek iránt is lanyha a kereslet.

Elemzők szerint a második fél évben javuló mutatókkal találkozhatunk, legalábbis az elmúlt hónapokban megjelent konjunktúraindexek az európai gazdaság recesszióból való kilábalását jelzik előre. A külső kereslet várható javulása, valamint a felfutó hazai autóipari termelés hatására a tavalyi 6,82 milliárd eurós külkereskedelmi többlet után idén a szufficit elérheti a 7,4-7,5 milliárd eurót. Magyarán: az első fél évben elért 3,7milliárd eurós többletnél nem sokkal lehet magasabb a második hat hónap hozadéka. A GKI Gazdaságkutató Zrt. augusztusi előrejelzésében a 2013-as export 3, az import 2,5 százalékos bővülését várja a 2012-es 0,2, illetve 0,4 százalékos adat után.

A javulásban – a járműkivitel erősödése mellett – a gabonaexport is közrejátszhat. A tavalyi négymillió után az idén 5,1 millió tonna körüli a búzatermés, így az idehaza szükséges 2,2 millió tonnára becsült mennyiség feletti rész külföldre mehet, javítva a kereskedelmi mérleg exportoldalát. Igaz, a tavalyihoz hasonló aszály másutt sem apasztotta a termést, emiatt nyomott árakkal számolhatnak az exportőrök.