Az érvényben lévő szabályozás értelmében egy induló légitársaságnak háromhavi költség készpénzes fedezetével kell rendelkeznie. Ennek az előírásnak a célja, hogy védje az utasok érdekeit. Egy légitársaság váratlan bukását a felügyeleti hatóság által tanúsított kellő körültekintés akadályozza meg.

Bár a Wizz saját bevallása szerint nem szokta a versenytársakat minősíteni, most a hozzájuk beérkező kérdések miatt mégis szükségesnek látta közzétenni szakértőik véleményét, hangsúlyozva, hogy mindezt általánosságban teszik, de nehéz volna letagadni, hogy valójában a Sólyommal kapcsolatban felmerült kérdések kapcsán foglaltak állást. Noha, hangsúlyozzák: sem a Sólyomról, sem más jövőbeni kezdeményezésről nem érdemes beszélni mindaddig, amíg valamelyikből tényleg légitársaság nem lesz. Mégis leszögezik, hogy az újonnan induló légitársaságok túlnyomó többsége vagy soha nem száll fel, vagy néhány éven belül csődbe megy. – A csőd akkor éri el a vállalkozásokat, amikor nem tudják fizetni a számlákat, és valamelyik a létfontosságú szolgáltatást biztosító partnerek közül úgy dönt, meghúzza a ravaszt –írták.

Emlékeztetnek: a Wizz Airnek több tízmillió eurónyi tőkére, illetve tőke jellegű finanszírozási formára volt szüksége ahhoz, hogy pénzügyileg kézben tartsa a kezdeti időszakot (értsd: finanszírozza a kezdeti veszteségeket – a szerk.), mindezt pedig akkor, amikor az európai gazdaság szárnyalt, és feleannyiba sem került az olaj, mint ma. Ezzel vélhetően arra utalnak: nem tudni, pontosan mekkora tőke áll a Sólyom mögött. – Az elmúlt években sok alultőkésített légitársaság ment csődbe. Minden ilyen sok utasnak okoz kárt, ami aláássa a fogyasztói bizalmat, de fejlesztés helyett pont hogy gátolja a helyi légi közlekedés fejlődését – teszik hozzá. Igaz, itt emlékezni kell: bár a Wizz indulásakor a pénzügyi bizonytalanság nem merült fel, de a fogyasztói bizalom aláásására az is alkalmas volt, hogy tartalék gép hiányában az első években olyan késésekkel közlekedett a cég, hogy bizonyos időszakokban a menetrend csak viszonylagos volt.

Mint írják, az idős flotta nemcsak hatékonysági, hanem működési biztonsági kérdéseket is felvet – ehhez mi tesszük hozzá: a működési biztonság nem egyenlő a veszélyes üzemmel, azt jelenti, hogy nagyobb tartalékokkal kell dolgozni idős gépek esetén, mert azok rendelkezésre állási mutatói rosszabbak.