A hatósági vizsgálatra az import tejpor 2008 óta bekövetkezett harmincszázalékos drágulása adott okot. Abban az évben hat gyermek halálát hozták összefüggésbe a melaninnal szennyezett tejjel, ami komoly bizalomvesztést eredményezett a hazai gyártók termékeivel szemben. A külföldiek ezt kihasználva emelték meg áraikat. A gyártók ez után beismeréssel felérő árcsökkentéseket jelentettek be. A Danone és a Nestlé azonnal húsz százalékkal mérsékelte számos termékének árát, míg a Mead Johnson a hó közepén hajtott végre egy 15 százalékos árcsökkentést. A kínai tápszerpiac igazi Kánaánnak számít, ezért nem is nagyon vitatták a bírságot, viszont szentül megígérték, hogy a helyi jogszabályokat betartva folytatják tevékenységüket. A megbírságoltak listájáról hiányzik a svájci Nestlé-csoporthoz tartozó Wyeth, és két kínai cég, a Zhejiang Being mate és a Meiji Holdings, amelyek együttműködtek a vizsgálat során és bizonyítékokat szolgáltattak a kartellre. A kínai tápszerpiac egyébként meglehetősen tagolt, a legnagyobb szereplő a 14 százalékos részesedéssel a Mead Johnson.

A bírság bejelentése előtt pár nappal komoly termékszennyezés híre tépázta meg a botrányban is érintett újzélandi cég, valamint az ország hírnevét. Az ok 38 tonnányi savófehérje volt, mely a botulizmust (ritka, ám súlyos idegrendszeri betegség) okozó baktériummal szennyezve került az egyik kínai feldolgozóhoz. A világ legnagyobb, a piac mintegy harminc százalékát birtokló tejexportőre, a Fonterra Cooperative Group által szállított tételt a múlt hét végén zárolták. A bébitápszerek, energia- és üdítőitalok alapanyagául szolgáló proteinből jutott a szaúdi, vietnami, ausztrál, thaiföldi és malajziai piacokra is. A Fonterra termékvisszahívásokkal próbálta enyhíteni a kárt, mindhiába: legnagyobb felvevőpiacukon, Kínában importkorlátozásokat jelentettek be, Oroszország pedig további intézkedésig minden Fonterra-termék behozatalát megtiltotta. Az eset rávilágít arra: nem egészséges egyedül a „fehér aranyra” és Kínára, mint fő kereskedelmi partnerre építeni a gazdaságpolitikát. A cégmárciusban észlelte, hogy valami probléma van, de csak most tudta azonosítani a szennyezőforrást: az egyik feldolgozójánál elszennyeződött csővezeték volt a bűnös.

A tíz és fél ezer gazda szövetségéből 2001-ben létrejött Fonterra múltja nem makulátlan: 2008-ban a kínai partnere, a Sanlu omlott össze a melaninbotrány miatt, igaz, azt a terméket Kínában állították elő. Januárban pedig az ügyben voltak kénytelenek nyugtatni a kínai élelmiszer-biztonsági hatóságot, hogy az új-zélandi tejben nyomokban fellelhető vegyi szennyezésnek nincsen egészségkárosító hatása. Ezt követően jött a 165 millió forintos bírság a tápszerkartell miatt. A Xinhua hírügynökség szerkesztőségi véleménye sötét képet festett az új-zélandi tejexport jövőjéről. Ez azért is fájó, mert Kína éppen az idén előzte meg Ausztráliát, s lett a szigetország legnagyobb kereskedelmi partnere. Júniussal bezárólag az export elérte a hatmilliárd amerikai dollárt, ennek 40 százalékát a tejtermékek adták. Az új-zélandi termékeknek egyharmada exportra megy, a tejipari a teljes kivitelben 28 százalékos részarányt képvisel.

A Fonterra hibáját a helyi konkurencia is megszenvedi. Bár a Peak New Zealand tejipari céget a kínai beviteli stop nem érinti, vezérigazgatója, Stephen Julian kormányzati beavatkozást sürgetett a minőségbiztosítási rendszerben tapasztalható hibák kiszűrésére. – Ha sokat késlekednek ezzel, a német és holland konkurencia letarolhatja a piacot – tette hozzá. Nem babra megy a játék, hiszen Új-Zéland legnagyobb vállalata, a Fonterra forgalma a 2012 júliusában zárult üzleti évben meghaladta a 3500 milliárd forintos szintet. Teheneik 22 milliárd liter tejet adtak tavaly, s 3,9 millió tonna tejterméket értékesítettek a világ 140 országában. Ebből 38 tonna volt szennyezett.

Fonterra-tápszerek egy új-zélandi üzletben. Nemzetgazdasági kockázat