Engedélyezték az államosítást
A vizsgálat során megállapították, hogy az MVM lényegében az összes villamosenergia-ipari ágazatban fontos szereplő. Néhány éve végez földgáz nagy- és kiskereskedelmet is. (Az MVM a központi áramhálózat irányításában és tulajdonlásában természetes monopolhelyzetet élvez, az ország legnagyobb áramtermelője és -nagykereskedője, a kiskereskedelemben viszont szigorúan csak a nem lakossági fogyasztókat kiszolgáló versenypiacon vetette meg a lábát. A fogyasztókat közvetlenül ellátó elosztói hálózatot nem birtokol, bár kisebbségi részesedése van az Elműben és az Émászban.)
Az E.ON-cégekről a GVH azt állapította meg, hogy azok kiterjedt földgázkereskedelmi és -tárolási tevékenységet végeznek. (Az E.ON Földgáz Trade Zrt. értékét az a 2015-ben lejáró szerződés adja, amelyet az orosz Gazprommal kötött még 1996-ban az akkori Mol, lényegében az ország gázellátására. Azóta a piac sok tekintetben túllépett a megállapodás szűk keretein.) A GVH megjegyzi, hogy míg a villamosenergia-piacot egységesnek tekintette, addig a földgáz terén több egymástól független területet azonosítottak.
Az engedélyt a GVH viszonylag gyorsan, négy és fél hónap alatt adta ki, a korábbi felvetésekkel ellentétben nem volt szükség az uniós versenyhatósági vizsgálatra sem. Ugyanakkor, mivel a két cégre nem volt pályázat, tiltott állami támogatásokat vizsgáló uniós folyamat még nem kizárt.
A Mol 2004-ben állapodott meg ugyane cégek eladásáról az E.ON-nal, ám az akkori ügylet lezárására csak 2006-ban került sor. Az akkori közlemények szerint egyébként a vételár mintegy 1,2 milliárd euró volt. A mostani vételár 870 millió euró, körülbelül 260 milliárd forint. Noha a piaci folyamatok következtében a két cég értéke láthatólag csökkent, vagyis akár azt is mondhatjuk, jó üzletet kötöttünk, számos értékelés szerint ez az ár is jóval meghaladja a két társaság valós piaci értékét. S továbbra is kérdés, honnan teremti elő az MVM a vásárláshoz szükséges összeget. Az MVM márciusi közleménye ez év végéig ígérte az ügylet zárását, de az MVM-nek kiadott kormánygarancia szeptemberben lejár, vagyis addig valamit lépni kell.
Júniusi megkeresésünkre az MVM-et tulajdonló Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél a kérdés kapcsán azt válaszolták, a pénzügyi háttér vizsgálata még zajlik. A forrásbiztosítás formájának és mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni többek között az MVM saját forrásainak nagyságát és hitelfelvevő képességének mértékét, a konkrét finanszírozási mód költségét és a társaságnál tervezett más kiemelt beruházások fontossági sorrendjét is. A döntés az MVM közgyűlésén születik majd meg. (Ilyen közgyűlést tegnap nem tartottak.)
Baji Csaba, az MVM elnök-vezérigazgatója korábban közölte: az MVM a vásárlás céljára saját forrásaiból 52 milliárd forintot helyezett letétbe. Ebből az következik, hogy az állami költségvetést akár százmilliárdos nagyságrendű összeggel is terhelheti a vásárlás. Ennek kapcsán hallani lehetett arról is, hogy az állam a forrás megteremtése érdekében akár rögtön el is zálogosítaná a gáztárolókat – ennek most teremtették meg a törvényi feltételeit. Ismereteink szerint az MVM hitelfelvétel helyett kötvényt is kibocsáthat. Az orosz Gazprom szintén erőteljesen érdeklődik az együttműködés lehetséges formái iránt.
