A különbség e két ország díjszabása között majdnem nyolcszoros – háborgott Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke egy friss EU-s kimutatás alapján, hozzátéve, hogy sem a szolgáltatás minősége, sem a szolgáltatásnyújtás költsége, sem pedig a lakosság vásárlóereje nem különbözik olyan mértékben, amely indokolná ezt a nagyarányú eltérést. A magyarország percdíjakat a hetedik legalacsonyabb helyen regisztrálták.

– Ezek a számok világosan mutatják, hogy az EU-ban működő 28 nemzeti távközlési piac nem szolgálja a fogyasztók érdekeit úgy, mint az egységes piac. Az Európai Unió egésze számára elsődlegesen fontos, hogy mihamarabb kiépüljön a valódi egységes piac, és kontinensünk ténylegesen be legyen hálózva – mondta az alelnök, és ezúttal sem mulasztotta el ostorozni a mobilcégeket a magas roamingdíjak miatt.

Neelie Kroes az ügy kapcsán kiadott közleményében hangsúlyozta azt is, hogy más alapvető áruk és szolgáltatások esetében sokkal kisebb árkülönbségek figyelhetők meg az EU egységes piacán, például egy liter tej árában mindössze harminc eurócent a különbség a két véglet között, ami ugyan 43 százalék, de mégsem 778. Egy iPad fogyasztói árában pedig mindössze 11 százalék a differencia.

A nagy árkülönbségek – igaz, csak részbeni –magyarázata lehet az adóztatás is: egy szintén a 27 EU-tagállamot vizsgáló kutatás szerint Magyarországon például a második legmagasabb a szolgáltatások adótartalma. Neelie Kroes kirohanása nem nélkülözi a politikai populizmust sem, elvégre abból kiindulva, hogy a mobilhálózatok alapelemei és azok üzemeltetése nem sokban tér el egymástól, sok minden más is magyarázhatja az árkülönbséget: a domborzat, amely például drágít. De fontos a népesség és az egyes előfizetők fizetőképessége, amely tényezők alapvetően határozzák meg, hogy milyen költségszinten kell beépíteni a díjakba a beruházásokat, s nem mellékes szempont az sem, hogy milyen idős infrastruktúrák működnek egy adott országban.