Összeomlott a kartell, zuhanásnak indul az ár
Az oroszoknak abból lett elegük, hogy a fehéroroszok saját szakállukra dolgoztak, s külön is értékesítettek káliumot partnereiknek, ami Minszk szempontjából valahol érthető is, hiszen az ország legjövedelmezőbb, a teljes kivitel 5,9 százalékát kitevő exportcikkéről van szó.
Vlagyiszlav Baumgertner, az Uralkali vezérigazgatója szerint nincs semmilyen politikai oka annak, hogy kilépnek a BPC-ből, egyszerű üzleti megfontolásból döntöttek erről. Utalt arra, hogy a Belaruskali kartellen kívüli exportja anyagi veszteséget okozott számukra, s ennek terhét nem akarják vállalni. A Belaruskali viszont egyoldalú és előzmény nélküli lépésként minősítette közleményében az Uralkali döntését, azzal viszontvádolva partnerét, hogy ő is a BPC megkerülésével szolgálja ki káliummal egyes vevőit.
A BPC gyakorlatilag az OPEC olajkartell mintájára működött, az árak karbantartásán keresztül garantált jövedelmet termelt tagjainak. Egyetlen igazi konkurense az észak-amerikai Cantopex kartell volt, amelyet a Potash, az Agrium és a Mosaic cég hozott létre. Az oroszok a világpiac 43, az amerikaiak 27 százalékát fedik le. Elemzők közül sokan értetlenül fogadták a kenyértörés hírét, ugyanis a kartell, a közös értékesítés és az árak közös alakítása mindkét fél számára előnyös volt. A politikai motívum szerintük minden bizonnyal közrejátszott a szakításban, Alekszander Lukasenko fehérorosz elnök nagyobb beleszólást akart magának az ország stratégiai fontosságú termékének sorsába.
Az Uralkalit a válás után már semmi sem kötelezi arra, hogy fokozza termelését. Nem is kevéssel, hiszen a jelenlegi tízmilliós éves termelésüket rövid időn belül akár harminc százalékkal is növelni tudják. Az oroszok sokat nyernek ezzel még úgy is, ha az áraikat a szokásos tonnánkénti négyszáz dollárról háromszázra viszik le. Egyrészt ők termelik ki a legolcsóbban, tonnánként 171 dollárért a káliumot, míg versenytársaiknak ennél mintegy 20–50 százalékkal kerül többe a bányászat. Másrészt az olcsóbban adott műtrágya-alapanyagért sorban állnak a vevők, köztük is a legnagyobb felvevőpiac Kína. A kínai piac letarolása pedig sokkal vonzóbb lehetőség számukra, mint a fehéroroszokkal még 2005-ben összetákolt szövetség fenntartása. Ha alacsonyabb a kínálati ár, a kínai farmerek új beszerzési forrás felé néznek, s faképnél hagyhatják eddigi kereskedelmi partnereiket. Márpedig az Uralkali ezt a döntést könnyítené meg azzal, hogy még az idén félmillió tonna káliumot vagoníroz be és küld Kínába. Az exportot immár Svájcból szervezik az oroszok.
A hoppon maradt Belaruskalinak, ha a forgalma nem is esik vissza, de árbevétele a kálium olcsóbbodásával mindenképpen megcsappan: a tavaly elért 2,7 milliárd dolláros szint elérése nehézségbe fog ütközni. A cég biztosan veszíteni fog értékéből is, amit Lukasenko legutóbb 36 milliárd dollárra taksált. A Belaruskali a fehéroroszok aranytojást tojó tyúkja, hozzá mérhető már nincs is, miután Lukasenko a fehérorosz gázvezeték-hálózatot eladta az orosz Gazpromnak. Az árbevétel csökkenése miatt veszélybe kerülhet annak a hárommilliárd dolláros orosz hitelnek a visszafizetése is, ami az idén fut ki, és amelynek egyik feltételeként Moszkva egyes állami vagyonelemek értékesítését várta el Minszktől. Ezekre rögtön bejelentkeznének a vevők a szomszédból, ám a privatizáció gyakorlatilag leállt, 2011 óta jelentős céget nem hirdettek eladásra.
A Belaruskali kínai exportlehetőségei vélhetően beszűkülnek, ezért a cég most Brazíliát célozza meg. Exportjuk húsz százaléka eddig is ide irányult, s ennek növelését azzal segítenék elő, hogy kikötőket építenének a brazil tengerparton. A szállítási lehetőségeik biztosítására áprilisban harmincszázalékos részesedést vásároltak maguknak a litván Klaipeda kikötőjét üzemeltető társaságban. Ez logikus lépés volt, mivel a belarusz káliumexport 90 százalékát itt rakják hajóra – írja a Bloomberg.
Amennyiben valóban beindul a 20-25 százalékos „árzabáló” a káliumpiacon, abból a magyar gazdák is profitálhatnak majd. A lapunk által megkérdezett hazai importőrök azonban egyelőre nem számolnak az árcsökkentés lehetőségével, s a helyzet képlékeny voltára való hivatkozással hárították el érdeklődésünket. A káliumpiac titokzatosságát fokozandó még azt sem voltak hajlandók elárulni, hogy a magyar földeken szétszórt kálisó műtrágya alapanyagát egyáltalán melyik országból szerzik be.
A befektetőket is erősen nyugtalanítja a helyzet, s ez a napokban a káliumpiac tőzsdei szereplőinek árfolyamán is tükröződik. A termék várható áresése a cégek eddig garantált nyereségességet is kikezdi – vélik az elemzők –, ez a rossz hír pedig 15-20 százalékos általános árfolyamesést váltott ki az érintettek körében.
