A laza monetáris politikát az EKB idén és jövőre is folytatja, ugyanakkor Draghi részletes iránymutatást nem adott a monetáris politika várható pályájáról és az ezt befolyásoló tényezőkről. (Mint ismert, a kilátásokra utaló, a piac számára eligazítással szolgáló új módszer annyira megtetszett Matolcsy György MNB-elnöknek, hogy júliustól már ő is ezt a kommunikációs modellt alkalmazza.)

A kamattartás várható volt, bár Draghi kitérő válaszokat adott azzal kapcsolatban, hogy a kamatszint tartása egyhangú döntés volt-e, illetve megvitatták-e a kamatszint csökkentésének lehetőségét. A hosszú távú iránymutatásról azonban az olasz bankár beszámolója szerint konszenzus volt. A Spiegel Online hírportál értesülése szerint a múlt havi kamatdöntésnél nem volt egyetértés, és az „északi” (holland, német) jegybankárok összefogása akadályozta meg a kamatláb 25 bázispontos csökkentését. Az EKB májusban csökkentette rekordalacsonyra, 0,5 százalékra a kamatszintet.

Draghi a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón figyelmeztetett, még mindig negatív kockázatok terhelik az euróövezet gazdasági kilátásait. Ide sorolta a pénzpiacok volatilitását, a vártnál gyengébb belső keresletet, és a szerkezeti reformok lassú ütemét. Draghi azt is megállapította, hogy az európai munkaerőpiac továbbra is gyengélkedik, s reformra van szüksége a versenyképesség javítása érdekében, továbbá az eurózóna hitelpiaca túlságosan széttöredezett, ami miatt sürgető a bankunió kiépítése. Az olasz bankár szerint a kormányoknak nem szabad felhagynia a deficitcsökkentő intézkedésekkel, de emellett „növekedésbarát” politikákat is ki kell dolgozniuk. Az EKB elnöke szerint az inflációs várakozások stabilak.

Az EKB vezetője szerint nem csak a pont egy éve bejelentett, de a gyakorlatban eddig még nem alkalmazott kötvényvásárlási akció stabilizálta az eurózónát. – Minden szempontból jobb a helyzet, mint tavaly – közölte Draghi az eurózóna állapotát értékelve, és kitért rá: egyes tagállamok kormánya jobban, mások kevésbé jól használták ki a kötvényvásárlás bejelentését követő piaci nyugalmat. Hangsúlyozta, a fiskális konszolidáció jól halad, a strukturális reformok területén viszont gyorsabb tempóra kellene váltani. Az eurózóna stabilitásáért aggódók az idén is viszonylag nyugodtan mehetnek el nyaralni. A héten megjelent adatok szerint az euróövezetben júniusban a májusban mért 12,1 százalékon stagnált a munkanélküliség, míg – két év után először – az EU 27 tagállamában 11-ről 10,9 százalékra mérséklődött a ráta. (Igaz, az előző év nyarához képest mind az unióban, mind az eurózónában magasabb az állástalanok aránya.) Továbbá júliusban nem csak a német, de az euróövezeti feldolgozóipar kilátásai is javultak. Az összkép természetesen még mindig borús, erre utalt Draghi is a kockázatok részletezésénél.

Az EKB elnökét leginkább a tartósan magas munkanélküliség tölti el aggodalommal