Háromszáz forintnál jár az euró
A helyzet képlékeny, így csak az biztos, hogy a szakértői tárgyalások megkezdődtek a kormány és a bankszövetség illetékesei kötött. Varga Mihály nemzetgazdaságiminiszter és Patai Mihály elnök tegnap délelőtt tárgyalóasztalhoz ült, ahol – a kiadott NGM-közlemény szerint –áttekintették az alapelveket és egyetértettek a folyamatos egyeztetés fontosságában.
A bankrendszer számára akár több százmilliárd forintos újabb veszteségforrást jelentő intézkedések bumerángként üthetnek vissza, amennyiben a pénzintézetek a hitelezés kényszerű visszafogásával reagálnak majd a kormány által jónak vélt megoldásra. A gazdaság, a beruházások felpörgetését azonban a bankrendszer aktív közreműködése nélkül nem lehet elérni, az MNB 750milliárd forintos növekedési hitelprogramja ehhez édeskevés. Elemzők szerint a forintgyengítő tényező a kamatvágási sorozatot övező bizonytalanság is, a Matolcsy György általmúlt kedden fixen megjelölt 3-3,5 százalékos elérendő kamatsáv, majd az ezt helyreigazító, a jegybankelnök szavait magánvéleménynek minősítő monetáris tanácstag, Pleschinger Gyula nyilatkozata nem hatott megnyugtatóan a befektetők számára.
Gabler Gergely, az Equilor elemzője szerint a forintárfolyam alakulása a közeljövőben mindenekelőtt a devizahitelek sorsának rendezésétől függ. Az IMF-hitel visszamaradó 2,2 milliárd eurós részletének a lejárat előtt 7-8 hónappal történő végtörlesztése nincs hatással az árfolyamra, mert az már a februári 3,25 milliárd dolláros kötvénykibocsátás sikere óta tudható volt, hogy az ország képes finanszírozni a devizaadósságát. A mostani jelentés jelzésértékű, de önmagában ettől a magyar eszközök iránti bizalom erősödése nem várható. Az árfolyamot az rendítheti meg, ha az összes devizaalapú hitelt egyszerre forintosítanák, de az erről szóló hírek nem tűnnek megalapozottnak.
A nemzetközi hangulatot alapvetően az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) lépései határozzák meg. Nagyjából 50-50 százalék az esély arra, hogy a Fed ősztől csökkenti a pénz- és tőkepiacok olajozott működését biztosító, tavaly szeptember óta tartó, havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlási programját (QE3), vagy az év végéig mindent hagy a régiben és csak januárban lép. Gabler Gergely kérdésünkre elmondta, hogy a kötvényvásárlási keret esetleges őszi, húszmilliárd dollár értékű megcsapolását felkészülten fogadná a piac, ez a várakozás már javarészt beépült a részvényárfolyamokba és a kötvényhozamokba. A fejlett országok államkötvényeinél tapasztalt hozamemelkedés pedig begyűrűzött a magyar piacra is, a tízéves lejáratú állampapír hozamának 5-ről 6,5 százalékra növekedése is ezt mutatja, egyben azt is példázza, hogy a külföldi befektetőktől való függésünk menynyire erős.
A Fed egyébként augusztusban nem ülésezik, így legközelebb a szeptember 17–18-i ülésen dönthetnek a kamatról és a QE3-program kivezetésének menetrendjéről. Ez viszont nem jelenti azt, hogy unalomba fullad majd a kereskedés a piacokon – tette hozzá az elemző. Szerinte inkább az útkeresés jellemzi majd a piacokat, amelyek az augusztusi hírínségben érzékenyen reagálhatnak az egyes Fed-vezetők nyilatkozataira.
Ahogy az várható volt, a 0-0,25 százalékos sávban lévő alapkamaton nem változtatott szerdán a Fed nyíltpiaci bizottsága, s a pénznyomda kihasználtságának csökkenésére sem tett egyértelmű célzást, azaz marad a havi 85 milliárd dolláros tempó. A második negyedév 1,7 százalékos gazdasági növekedéséről szóló pár órával korábbi bejelentése után elemzők hajlottak arra, hogy a Fed erős utalásokat tesz a gazdaságélénkítő program kivezetésére. Különösen azután, hogy a friss, negyedévről negyedévre számított GDP-adat 0,7 százalékkal múlja felül az előzetes elemzői várakozásokat. A Fed ezzel szemben azon aggályának adott hangot, hogy a dezinflációs folyamat megtörheti a gazdasági növekedést. A fogyasztói árindex már egy éve a kétszázalékos célszint alatt van – teszik hozzá. A 7,6 százalékos munkanélküliségi ráta is még messze van a 6,5 százalékos céltól – indokolják a QE3-program fenntartását.
