Utóbbi esetben ráadásul eltörölték a hatezer forintos plafont is, vagyis ha valaki egymillió forintnál többet vesz fel a bankban, vagy vált át külföldi devizára egy valutaváltónál, akkor hatezer forintot meghaladó extra díjra számíthat. A nem készpénzes műveletek esetében maradt a hatezer forintos sapka, bár állítólag a kormány ebben az esetben is fontolóra vette annak eltörlését, de végül visszakozott, mivel a nagyobb vállalatok könnyen külföldön működő bankhoz telepíthették volna számlaforgalmuk kezelését, amely az adóbevételek elmaradásán túl a hazai pénzügyi rendszernek is nagy érvágást jelentett volna.

A tranzakciós illetéket ugyan a bankok fizetik ügyfeleik műveletei után, de a pénzintézetek az elmúlt hetekben sorra tették közzé az emelés továbbterheléséről árulkodó hirdetményeiket. Mivel a pénzintézeteknek a hatálybalépés előtt hatvan nappal kell megjelentetniük új kondícióikat, a tranzakciós illeték áthárítása elcsúszva jelenik meg az ügyfeleknél. A többség az új díjakkal szeptembertől szembesül majd, de előbb-utóbb a legtöbb pénzügyi szolgáltatás a nagy többség számára jóval többe kerül majd, mint most. Lesznek azonban, akik ennél hamarabb találkoznak a tranzakciós illeték emelésének hatásaival. Amennyiben egy pénzintézet valamilyen díjat eddig kedvezményként nem fizettetett meg ügyfeleivel, de egyébként feltüntette azt a kondíciós listában, akkor az engedményt bármikor visszavonhatja. Így járt el például az OTP, amikor a július 4-én közzétett, augusztus elsejétől hatályos hirdetményében több számlacsomag esetében is módosította a kedvezményes pénzfelvételhez kapcsolódó díjakat. A pénzintézet legáltalánosabb számlacsomagja, a Tempó esetében adott hónapban az első két készpénzfelvétel díja saját bankautomata (ATM) esetében korábban három ezrelék volt, mostantól viszont már kétszer ennyit kér el a bank.

Mivel a legnagyobb mértékben a készpénzfelvétel drágul, ellenben a kártyás fizetés a legtöbb banknál, a számlacsomagok döntő részénél továbbra is ingyenes, ezért, ha csak tehetjük, érdemes kártyával fizetni. Az egyéb pénzügyeket pedig átutalással, lehetőleg elektronikusan bonyolítsuk, mivel a személyes, banki ügyintézés eddig sem volt olcsó, most azonban jellemzően tovább drágul. Ám mivel a legtöbb üzletben nem lehet kártyával vásárolni (a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly év végén mindössze 84 ezer, a kártyás fizetést lehetővé tevő, úgynevezett POS-terminál működött az egész országban), így a készpénzhasználatot sem lehet teljesen megúszni. A legtöbb banknál adott hónapban az első egy-két, általában saját automatás pénzfelvételnél alacsonyabb díjakat számítanak fel, ezért érdemes az adott hónapban várható készpénzigényt egyszerre, egy ATM-használattal biztosítani.

Ugyan a kártyás vásárlás a legtöbb számlacsomagnál továbbra is ingyenes, ez azonban nem jelenti azt, hogy a bankok ne terhelnék tovább ügyfeleikre más módon azt a mától háromezrelékes illetéket, melyet nekik az ilyen esetekben fizetniük kell. Az OTP például szeptemberben két részletben több bankkártyája éves díját is növeli. A Maestro számlakártya most még évi 2156 forintba kerül, ez szeptember 4-én 2810 forintra, majd két héttel később 3570 forintra drágul. A szintén általános, széles körben használt Visa Classic és a MasterCard Standard plasztikokért jelenleg 5004 forintot kell fizetni, ez előbb 5590 forintra, majd 6630 forintra emelkedik.

Augusztustól azonban nemcsak akkor kell többet fizetnünk, ha költjük a pénzt, az állam a megtakarítások után is nagyobb sápot szed be. A 16 százalékos kamat-, illetve árfolyamnyereség-adón felül mostantól hatszázalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) is kell fizetni például a bankbetétek kamata, a befektetési jegyek hozama vagy a részvények árfolyam-emelkedése után. (Egy százezer forintos, egy évre négy százalék kamatot fizető betét esetében tehát az eddigi 640 forinttal szemben 880 forint az államot gazdagítja.) Az ehót egyedül csak az állampapírok, illetve az olyan befektetési alapok hozama után nem kell megfizetni, melyek vagyonuk legalább 80 százalékát állampapírban tartják. Emellett, a kamatadóhoz hasonlóan nem kell megfizetni az ehót, ha valaki tartós befektetési számlát nyit, megtakarítását ezen keresztül kezeli, és legalább öt évig nem vesz ki pénzt a számláról.

Mi változik augusztus 1-jétől

tranzakciós illeték (csekkadó)
egészségügyi hozzájárulást is vonnak a kamatból
nagyobb telefonadó a cégeknek
bevezetik a kocsmaadót
jön a digitális tévé
régi-új lesz a szabadságszámítás
kezdődik a határon túliak regisztrációja
új egyházügyi törvény
szigorúbb autóvizsga
regisztrált mozgáskorlátozott-parkolás
új hegyközségi adó
Lázár János irányítja az NFÜ-t

Céges telefonok: dupla teher

Mától több adót kell fizetni a céges telefon-előfizetések, pontosabban az azokon bonyolított forgalom után: az egypercnyi telefonbeszélgetés, illetve egy SMS után fizetendő telefonadó mértéke 2 forintról 3 forintra emelkedik, az így beszedhető adó maximuma pedig előfizetésenként a jelenlegi 2500-ról 5000 forintra nőtt. A változás semmilyen szinten nem érinti a szolgáltatók lakossági ügyfélállományát, a megemelkedett terheket a vállalkozások által igényelt előfizetések után kell csak fizetni, de ilyennek számít az az előfizetés is, ami egy bt. vagy kft. nevén van, vagy cég a számlafizetője. Ettől az intézkedéstől automatikusan nem emelkednek a telefonhasználat díjai, mivel tavaly az elektronikus hírközlési törvényben megtiltották a szolgáltatóknak az adó áthárítását. Mindazon cégek tehát, amelyek határozott idejű szerződést kötöttek, vagy éppen a díjcsomagra vállaltak hűséget, a szerződés lejártáig bizonyosan ugyanannyit fizetnek majd, mint eddig.

A telefonadó tavalyi bevezetését a kormányzati szándék ellenére végül a lakosság és az üzleti szféra fizette meg, 2012-ben minden szolgáltató emelt, a Magyar Telekom nem az adóra hivatkozva, a Telenor és a Vodafone viszont az adóval indokolta a lépést, azaz az államra hárították a felelősséget. Erre most egyik szolgáltatónak sem lesz lehetősége, ettől még az üzleti szférának nyújtott ajánlatok biztosan emelkednek, elvégre az adó a duplájára nőtt. A nem publikus díjszabású céges előfizetések többségén ugyanis eléri a felső limitet az adó összege. A szolgáltatók mozgástere a hírközlési törvény változásával szűkült, de nem záródott be minden lehetőség. Minthogy nem publikus árakról van szó – az esetek döntő többségében –, egyszerűen kivezethetnek egy ajánlatot és behoznak helyette egy drágábbat. Sok vállalkozásnak ezzel együtt is megéri majd cégként szerződni a mobilszolgáltatókkal, vagy éppen flottaszerződéseket kötni: a vállalatok számára egyedileg kialakított tarifák a lakossági díjcsomagokhoz képest ugyanis jelentősen olcsóbbak. A nagyobb üzleti ügyfeleknek sokszor jár a másodpercalapú számlázás vagy az ingyenes beszélgetés.

A készpénz lesz a legdrágább fizetőeszköz