Az USKOK három hete, pár nappal Horvátország teljes jogú uniós taggá válása után tette közzé honlapján, hogy az ország uniós tagsága új lehetőségeket teremtett arra, hogy kihallgassák Hernádi Zsoltot. A horvátok két éve már szerették volna meghallgatni a Mol elnök-vezérigazgatóját Ivo Sanader volt kormányfő feltételezett korrupciós ügyében, ám akkor nem jártak sikerrel. Az ügyben eljáró magyar ügyészség inkább maga vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást.

A horvátokat viszont egyáltalában nem győzték meg a magyarországi nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok, amelyek a Legfőbb Ügyészség korábbi közlései szerint kizárták a Mol és Hernádi érintettségét a szóban forgó korrupciós ügyben. Az USKOK július 10-én azt közölte: újraindították a nyomozást az ügyben, és kérést küldtek az illetékes magyar szervekhez, hogy nyújtsanak át első kihallgatásra szóló idézést a „gyanúsítottnak”, és a válasz függvényében döntenek arról, hogy alkalmazzák-e a keményebb eszközt, az uniós elfogatóparancs kiadását.

Az USKOK lapzártánkig nem reagált a Népszabadság megkeresésére, amelyben arról érdeklődtünk: mikor és milyen kérést küldtek, illetve küldenek a magyar hatóságoknak, továbbá tervezik-e az uniós elfogatóparancs kiadását.

Az ügy hátterét ismerő források megkérdőjelezik, hogy a horvátok valóban akarnak-e megkeresést küldeni Magyarországra. Uniós tagként Horvátország, ha a körülmények megfelelnek az uniós jog követelményeinek, európai elfogatóparancsot adhat ki bármely magyar állampolgár ellen; az illetőt Magyarország köteles lenne kiadni számára. Szakértők ezzel kapcsolatban megjegyzik, semmi logika nincs abban, hogy előre figyelmeztessék Hernádit. Semmi érdeke nem fűződik a horvát ügyészeknek ahhoz, hogy megüzenjék neki, hogy „kezdhet felkészülni a következő menetre”, és ahhoz sem, hogy heteket adjanak neki saját politikai és jogi védelmének megerősítésére.

Magyarországon nincs élő ügy, amiben megváltozhatna az ügyészség álláspontja, a horvátországi nyomozás érdekei szempontjából pedig felesleges az üzengetés. Ügyészségi forrásaink szerint a magyar hatóságnak jelenleg semmi dolga az ügyben, hiszen Horvátország eddig nem is kért tőlük semmit.

A horvát illetékesek mindenesetre eddig tagadták, hogy a Magyarországon egyelőre nem látható „megkeresésnek” bármiféle köze volna a Mol és a horvát kormány között az INA sorsáról várhatóan megkezdődő tárgyalásokhoz. A Mol vezetése még áprilisban küldött megkeresést az INA-ban 45 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró horvát kabinetnek, hogy tárgyaljanak a cég helyzetéről, ám a múlt hét közepén – mint azt Csányi Sándor Mol-alelnök, OTP-vezér akkor közölte – még nem kapott választ. Igaz, a horvát kormány foglalkozott az üggyel. Például ottani hírek szerint elkezdték meghatározni a tárgyalások témáit (finomítók korszerűsítése, horvátországi kőolajkutak termelési kapacitásainak növelése, a gázüzletág eladása, az irányítási jogok kérdése), volt jelölt a tárgyalódelegációba. Slavko Linic horvát pénzügyminiszter pedig éppen az USKOK közleményének megjelenésekor jelentette ki: nehéz tárgyalásokra számít a magyar olajtársasággal.