Mint arról beszámoltunk: a kabinet múlt szerdai ülésén vitatta meg a kérdést, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig másnap tájékoztatta a Magyar Bankszövetség vezetőségét a kormány elképzeléseiről. A felek ekkor abban állapodtak meg, hogy ezen a héten hozzálátnak a javaslatok kidolgozásához.

Információnk szerint a kabinet nem hozott konkrét döntést arról, hogyan kellene rendezni a helyzetet (ez az oka annak, hogy az utóbbi napokban egymásnak ellentmondó információk jelentek meg a sajtóban a mentőcsomag lehetséges tartalmáról), Varga Mihály arra kapott utasítást, hogy a bankokkal egyeztetve keressen átfogó megoldást az egyre súlyosabb problémára. Jelenleg 115 ezer devizaalapú jelzáloghiteles nem törleszti a hitelét legalább 90 napja, és még legalább ennyien vannak, akik 30 napot meghaladó, de a 90-et még el nem érő tartozást halmoztak fel.

A kormány azonban most már nemcsak a nehéz helyzetben lévő adósokon kíván segíteni, hanem végleges megoldást akar, ahogyan a kabinet több tagja is megfogalmazta az utóbbi napokban: ki kell vezetni a devizahiteleket. Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában arról beszélt: lakáscélú devizahitel „most van, a jövőben pedig nem lesz”, Varga Mihálynak ezt kell megoldania. A tárcavezető szabad kezet kapott azzal kapcsolatban, hogy milyen eszközt választ, de olyan megoldásra van szükség, amely nem dönti össze a magyar pénzügyi rendszert – tette hozzá.

Úgy tudjuk, a nemzetgazdasági miniszter és a bankszövetség csütörtöki megbeszélésén nem hangzott el, hogy a kormány a devizahitelek forintosítását tervezné. Ugyanakkor adó- és pénzügyekért felelős államtitkára pont aznap, a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban egyértelműen a lakáscélú devizahitelek forintra váltásáról beszélt. Orbán Gábor szerint évekig is eltarthat, amíg ezeket a hiteleket kivezetik a rendszerből, a folyamatban pedig szerepet kaphat a Magyar Nemzeti Bank is.

Bár a bankok és a kormány képviselői még nem ültek egy asztalhoz, de ez nem jelenti azt, hogy ne indult volna el a munka. A pénzintézetek hozzáláttak saját javaslataik kidolgozásához, már csak azért is, mert hatékonyabban tudnak úgy fellépni, ha a kabinetnek már kidolgozott, egyeztetett, egységesen támogatott elképzelést tudnak bemutatni. A bankok helyzetét nehezíti ugyanakkor, hogy Orbán Viktor rádióinterjújában úgy fogalmazott: ezek ugyan lehetséges döntések, de a cél nem az, hogy az eddigi eszközökön javítsanak. Márpedig a hitelintézetek alapvetően ebben, vagyis a meglévő eszközök finomhangolásában érdekeltek, javaslataik is főleg erre irányulnak.

Nem könnyíti meg a bankok helyzetét az sem, hogy egyelőre nem világos: milyen körben kíván beavatkozni a kormány. Csak a devizaalapú lakáshiteleknél, vagy az összes devizában nyilvántartott jelzálogkölcsön esetében, esetleg a lakás- és azon szabad felhasználású jelzáloghiteleknél, amelyeket lakásvásárlásra vagy felújításra vettek fel. A kormány most csak a lakáshitelekről beszél, ugyanakkor a korábbi állami mentőakciók kommunikációja is jellemzően így indult, aztán a jogalkotás során a kör kiegészült a szabad felhasználású jelzáloghitelekkel. A két, nagyjából azonos méretű kört valójában nincs értelme megkülönböztetni, mivel a szabad felhasználású jelzáloghitelek döntő többségét is lakhatási céllal vették fel, ha pedig az adós nem tud fizetni, ugyanúgy elveszíti az otthonát.

Kapkodni ugyan nem kell, de azért túl sok időt sem hagyott a kormány a bankoknak arra, hogy előálljanak a számára is elfogadható megoldással. A pénzintézeteknek nagyjából egy hónapjuk van arra, hogy egyeztessenek a kabinettel. Ahogyan Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője múlt pénteki sajtótájékoztatóján fogalmazott: a frakció ősszel érdemi lépésekre készül a parlamentben, „ha van megegyezés, ha nincs”.

Eközben az állam – lehetőségeihez képest – gondoskodik a megszorult adósoktól átvett ingatlanok sorsáról. Ennek érdekében a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. nyílt, kétfordulós közbeszerzést írt ki a portfóliójában lévő, illetve az abba bekerülő ingatlanok vagyon- és felelősségbiztosítására. A szerződés megkötésekor várhatóan már ezer lakás lesz az eszközkezelő portfóliójában, beleértve az ócsai szociális bérlakásokat is. A jövő év végére viszont a biztosítandó lakások száma elérheti akár a 25 ezret is. A minden kockázatra kiterjedő biztosítás magába foglalja az épületek szerkezetében és a központi berendezésekben esett károkat is. A biztosítási díj becsült értéke évi 510 millió forint. A szerződés október 18-tól 2018. október 18-ig szól. Az ajánlattevőnek az elmúlt három évből fel kell mutatnia – összesen – legalább 8 milliárd forint biztosítási összegű referenciát, amely vagyonbiztosításra és általános felelősségbiztosításra, vagy pedig vagyonbiztosításra és bérlői, valamint bérbeadói felelősségbiztosításra szól.

A külföldi tulajdonú pénzintézetek vezetői aggódnak a kormány innovatív ötletei miatt

Ugyan a kormány még láthatóan nem tudja pontosan, milyen körnek és hogyan kíván segíteni, a bankok azonban – a korábbi tapasztalatok alapján nem is alaptalanul – aggódnak amiatt, mekkora terhet jelent majd számukra az újabb mentőöv. Karl Sevelda, az osztrák Raiffeisen Bank International vezérigazgatója a Wirtschaftsblattnak adott interjúban úgy fogalmazott: „Meg akarjuk őrizni magyarországi jelenlétünket, de amikor azt hallom, hogy folyamatosan olyan intézkedéseken dolgoznak, amelyekkel megkopasztják a bankokat, akkor minden Magyarországon működő banknak fontolóra kell vennie a dolgokat”. Reményei szerint a magyar kormány belátja, hogy egy egészséges nemzetgazdasághoz egészséges bankokra van szükség. A bankok „nem lehetnek az ország fejőstehenei” – tette hozzá. Pár nappal korábban a magyar leánybank vezérigazgatója, Heinz Wiedner a Reutersnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a magyarországi bankok kritikus helyzetben vannak, és nem engedhetnek meg maguknak további veszteségeket a kormány tervezett devizahitel-kivezetési programja miatt. A magyar kormány „nagyon innovatívan” veszi kézbe a problémákat, ami kockázatokat rejt magában – mondta az osztrák Kurier című lapnak Gianni Papa. Az UniCredit közép- és kelet-európai igazgatója szerint a kormány cselekedeteiben az is szerepet játszhat, hogy jövőre választások lesznek. A kabinet azonban „a tűzzel játszik”, Magyarországra már így is kevesebb befektetés érkezik.