A többség ennek megfelelően ebből még nem is következtet arra, hogy megtörne a szektort 2007 óta sújtó recesszió. A kép igen vegyes: az egyik nagyobb multinacionális lánc sajtószóvivője szerint – cáfolva például az előzőeket – semmiféle élénkülés nem volt érezhető. Javulást tapasztalt ugyanakkor a hazai kiskereskedelem legnagyobb cége, a Tesco, melynek sajtóosztályán elmondták: az utóbbi másfél hónapban javultak az eredmények. A Coopnál is összetett a kép. Komoróczki István sajtószóvivő arról tájékoztatott, hogy területenként, körzetenként jócskán eltérő forgalmakat mérnek: volt, ahol némileg erősödött, másutt kismértékben csökkent a kereslet.

Annyi biztos, hogy trendváltásról, növekvő fogyasztásról még rendkívül korai lenne beszélni. – November környékén lenne érdemes visszatérni erre a kérdésre – zárta rövidre a témát például Fehér István, a Spar kommunikációs vezetője, aki szerint két, az eddigieknél biztatóbb hónapból nem lehet messzemenő következtetést levonni.

A kormányzat részéről viszont csaknem határtalan a kincstári optimizmus: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes gyorsbecslése szerint az év eleji forgalomcsökkenés után áprilisban 3,4, míg májusban 2,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom éves összevetésben a naptár- és szezonális hatással kiigazított mutatók szerint.

Ezt az adatot a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azon melegében azzal kommentálta, hogy a „lakossági reálbérek, illetve a rezsicsökkentésből adódóan a rendelkezésre álló jövedelem növekedése okozta a fogyasztás erősödését.” Tény, hogy a nettó átlagkereset a január és május közötti időszakban 4,6 százalékkal nőtt Magyarországon. Ugyanakkor a kereskedői vélekedések szerint – bár ennek ők örülnének legjobban – pusztán dőre vágy, hogy ez a növekmény egy az egyben megjelent volna a kiskereskedelemben. Ez nem is történt meg. Egészen más képet kapunk ugyanis, ha a nyers – azaz szezonális hatás kiigazítása nélküli – forgalmi adatokat nézzük.

A részletes áprilisi adatokból kitűnik, hogy áprilisban nemhogy komoly fellendülés volt, csupán stagnálás. Az impozáns, negyedik hónapi előzetes becslés által közölt 3,4 százalékos bővülés szezonális és naptárhatástól megtisztított adat. Ezzel szemben, ha a kiigazítás nélküli adatokat nézzük, akkor csupán 0,7 százalékkal nőtt a teljes kiskereskedelmi forgalom. Ez úgy jön össze, hogy a „nyers” – azaz pusztán az árváltozás hatásának kiküszöbölésével kapott – adatokat a KSH becslése alapján korrigálják az előző évhez képest eltérő munkanapok, ünnepek hatásával, és így jut a KSH a gazdasági folyamatokat tükröző „tiszta” adatokhoz, amit azután össze lehet hasonlítani más hónapok adataival.

Így például az élelmiszer-eladások esetében a kiigazítás nélküli 1,9 százalékos csökkenésből a kormánykommunikáció által is ünnepelt 3,1 százalékos bővülés lett. E mögött az áll, hogy tavaly április 9-re esett a húsvét, míg az idén március végére, és a húsvét keresetnövelő hatását a KSH becslése alapján „hozzászámították” az idei áprilisi adathoz. Ez igencsak tisztes, hiszen a különbség öt százalék. A 0,7 százalékos kiigazítás nélküli adathoz visszatérve az is – javarészt módszertani okokból – a kiskereskedelemnél beszámított üzemanyag-forgalom 6,5 százalékos növekedésének tudható be, amiről Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy vélekedik, hogy az utóbbi időben megugrott építőipari termeléshez kötődő megnövekedő közúti szállítás „termelte ki”, és nem a lakossági fogyasztás.

A napokban tette közzé a KSH a májusi részletes adatokat. Bár az előzetes gyorsbecslésben sietett közölni, hogy májusban a „nyers” adatok szerint is 2,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, ám alig meglepően kiderült, hogy ennél kisebb, 2,2 százalékos volt a növekedés májusban. Könnyen lehet, hogy itt is az üzemanyag-forgalom megnövekedett eladásai fognak visszaköszönni, mivel májusban 5,5 százalékkal emelkedett az üzemanyagok eladása, míg az élelmiszer-kiskereskedelem mindössze 0,9 százalékkal nőtt, ami az alacsony tavalyi bázis mellett a kiskereskedelem szokásos, éves menetrendjének is betudható.