Mint ismeretes, a kormánytöbbség által 2011 novemberében elfogadott plázastop-szabályozás szerint 2014. decemberig Magyarországon nem épülhet 300 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi létesítmény. Ez alól a Vidékfejlesztési Minisztérium és a nemzetgazdasági tárca (NGM) delegáltjaiból álló plázastopbizottság javaslatára a nemzetgazdasági miniszter, azaz korábban Matolcsy György adhatott, míg most Varga Mihály adhat felmentést. Az NGM-nél kérdésünkre elmondták, hogy július közepéig összesen 168 beruházással kapcsolatban érkezett be kérelem, ebből eddig 87 esetben kapta meg a vállalkozás a felmentést, míg 53 fejlesztéshez már biztosan nem láthatnak hozzá 2014 végéig.

Az elfogadott, illetve az elutasított beruházások listáját böngészve nehéz lenne bármilyen szabályszerűséget felfedezni. A kormány 2011 decemberében még azzal az indoklással szavaztatta meg a plázastopot, hogy – Giró-Szász András kormányszóvivő akkori szavai szerint – megvédje a hazai kisvállalkozásokat a kereskedelmi piacot uraló multinacionális cégektől. Ehhez képest a több tízezer négyzetméteres, külföldi hátterű bevásárlóközpont-építések zömére rábólintott a plázastopbizottság, illetve a gazdasági miniszter.

Így például – mint arról már korábban beszámoltunk – szabad utat kapott a lengyel Echo Investment Bosnyák téri beruházása, a 32 ezer négyzetméteres Mundo, a Carion 60 ezer négyzetméteres, XIII. kerületi fejlesztése, a Futureal 42 ezer négyzetméteres, XI. kerületi vállalkozása, a City Development Győrbe tervezett, 44 ezer négyzetméteres multifunkcionális központja, vagy az IKEA 37 ezer négyzetméteres, XX. kerületi áruháza. Legújabban pedig a német ECE-csoport aquincumi plázaberuházását, illetve az osztrák Swietelsky Dunakeszire tervezett, 18 ezer négyzetméteres kereskedelmi és szolgáltatóparkját engedélyezték.

Bár a felmentést kapó beruházások között valamivel magasabb a kétezer négyzetméternél kisebb üzletek aránya, mint az elutasítottaknál, ugyanakkor a visszadobott projektek bő harmada, 37 százaléka (az 53-ból húsz) így is ebbe a kategóriába tartozó kisebb, hazai vállalkozás által megvalósítani tervezett fejlesztés lett volna – köztük hatezer négyzetméter alatti kisboltterv is van. Arról, hogy mi alapján, milyen szempontok szerint dönt a bizottság, nem sok mindent tudni. Az NGM sajtóosztálya korábban csak annyit adott tudtunkra, hogy „minden esetben a jogszabályokban megadott szempontok alapján születik döntés”.

Ugyanakkor a plázastoptörvényben csak elnagyolt, általános megfogalmazásokat találni arról, hogy mi jelent veszélyt a helyi környezetre, illetve meglévő kiskereskedelmi infrastruktúrára, és mi nem. Annyi biztosnak tűnik, hogy a beruházó személye nem jelent problémát. Az engedélyezett beruházások között akad ciprusi offshore hátterű is. Amiben következetes maradt a plázastopbizottság: a hazai vállalkozások segítésének jegyében egyetlen nagy élelmiszermultinak sem adta meg az engedélyt. Így a Lidlnek 16, míg az Aldinak, a Tescónak és a Penny Marketnek három-három elképzelését dobta vissza.

Az újabban engedélyezett beruházások között szép számmal találni viszont a Coophoz és a CBA-hoz kötődő projekteket. Egy most megszűnő üzlete helyett másutt nyithat nagyobb alapterületű boltot a CBA elnöke, Baldauf László érdekeltségébe tartozó Baldauf Kft., de ugyanígy zöld jelzést kapott a CBA-ból kivált, majd később visszafarolt Palóc Nagykereskedelmi Kft., illetve a CBA-ban mostanában nagyobb szerepet kapó Hansa-Kontakt Kft. egy-egy nagyobb beruházása. Ugyanakkor az utóbbi időszakban a plázastopbizottság több hazai lánc üzletére is nemet mondott. Így járt a CBA egyik meghatározó vezetője, Breier László, aki a szintén CBA-s Krupp Józseffel közös százhalombattai, 2600 négyzetméteres kereskedelmi szolgáltatóházra ugyan megkapta az engedélyt, a Nagykovácsiba álmodott, hatezer négyzetméteres áruházról azonban egyelőre le kell mondania.

A CBA egy másik vezetőségi tagjának, Rubóczky Józsefnek a Gyálra tervezett, kétezer négyzetméteres élelmiszer-áruházát dobta vissza a bizottság, és szintén a startvonalon vár a jobb időre a CBA-ból nemrég kivált és a Coophoz átigazolt Kerekes Kft. volt vezetőjének, Kerekes Ferencnek a Nyíregyháza környékére tervezett egy-egy boltja. A trafikpályázaton igen, a plázastopbizottsággal viszont már nem volt szerencséje Merkl Krisztinának. A CBA vezetőségébe nem tartozó, ám Tolnában több CBA-s boltot vezető Merkl ugyanis tavasszal a maximális, öt trafikkoncessziót kapta meg. A plázastopbizottság abba még belement, hogy az üzletasszony szekszárdi ötszáz négyzetméteres üzletét felújítsa, ám arra már nemet mondott, hogy a közeli Tengelicen is nyithasson egy boltot.

A CBA Nagykovácsiban tervezett beruházásának helyszíne – nem kezdődhetett el a munka