Arról nem beszélt, milyen javaslatokkal érkezett a miniszter az egyeztetésre, de azt elmondta, hogy a bankok a korábbi megbeszéléseken már tettek le javaslatot a minisztériumi tárgyalóasztalra a legnehezebb helyzetben lévő, önhibájukon kívül legalább 90 napja törleszteni nem tudó ügyfelek helyzetének rendezésével kapcsolatban –erről azonban nem közölt részleteket. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján, a bankszövetség összesítése szerint egyébként 2010 második felében 745 ezer devizaalapú jelzáloghitel-szerződés volt Magyarországon.

Ebből mostanáig csaknem 490 ezer kölcsön esetében kapott az ügyfél valamilyen segítséget: élt például a végtörlesztés vagy az árfolyamgát lehetőségével, igénybe vette saját bankja adósmentő megoldását. A Figyelő online tegnap délután arról számolt be, hogy információja szerint a szerdai kormányülésen eldőlt: csak a lakáscélra felvett devizaalapú jelzáloghitelek kerülnek be a csomagba (vagyis a szabad felhasználású jelzáloghitelek nem).

A portál szerint ezeket a hiteleket forintosítják. Lehet, hogy csak az államnak és a bankoknak jut a terhekből, de az is lehet, hogy a hitelfelvevőknek is részt kell vállalniuk belőlük. Az ezermilliárd forint értékű állomány, amelyet a csomag érint, elsőre gigantikusnak látszik, de időben elnyújtva már kezelhető méretűvé csökkenthető a probléma. A portál egyik forrása ezt így mutatta be egy példán: születhet olyan megállapodás, hogy a bankok és az állam osztoznak a terheken, de az adósságrendezést tíz évre széthúzzák. Így a bankokra, illetve az államra nagyjából 50-50 milliárd forint teher jutna évente, ami már elviselhető méretű lenne.

Kormányzati források tegnap a Népszabadságnak megerősítették, hogy csak a lakáscélra felvett devizaalapú jelzáloghitelek kerülnek be a csomagba. Azt azonban „mellélövésnek” minősítették, hogy a devizahitelek forintosításáról döntött volna a kormány. A tárgyalási alapot – amelyről a konzultáció hétfőn kezdődik meg a bankszövetséggel – a Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jogi lehetőségeket felvázoló ötpontos anyaga képezi. Ez tartalmazza az árfolyamréses megoldást és az árfolyamgát-verziót idéző lehetőséget is, a fix törlesztőrészletek meghatározására, a futamidő meghosszabbítására, illetve a kamatszabályozásra koncentrálva.

A kockázati elemzéseket, a gazdasági pénzügyi kalkulációkat a Varga Mihály által irányított Nemzetgazdasági Minisztérium készítette el, s két javaslatcsomagot tettek a kormány asztalára. Ezekből a szaktárca a kevésbé kockázatos, vagyis a bankszektort nem sokkoló megoldást határozta meg irányként. Emellett más megoldásokra – például a horvát precedensre, vagyis a forintárfolyam mozgásából fakadó veszteségnek a bankokkal való megfizettetésére – is elkészült a jogi háttérajánlás, de a kiszivárgott hírek szerint nem a bankszektort ezermilliárd forintnál is nagyobb teherrel sújtó elképzelés lesz a kormány mentőöve a hitelesek számára – erősítették meg tegnap is lapunknak.

Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke tegnap a megbeszélés után a Hír TV-nek egy kérdésre válaszolva azt mondta: nem ért egyet olyan javaslattal, amely a devizahitelek forintosításáról, a kölcsönök forintra váltásáról szól. Szerinte egy ilyen elképzelés nem szolgálná a probléma megoldását, mert az ország pénzügyi stabilitásának a fenntartása mindekinek egyformán érdeke.