Egy uniós irányelv alapján a kormányoknak lehetőségük van úgynevezett igazgatási díjat szedni a távközlési szektor szereplőitől, az ebből származó bevételeket viszont az ágazati infrastruktúra, a hálózat, a szektor működésére, fejlesztésére kell fordítaniuk. A bizottság szerint ugyanakkor ezeket a bevételeket a franciák –és a spanyolok, valamint a magyar állam is – a költségvetési egyenleg javítására használják. A bíróság június végén megállapította, hogy a vitatott adó nem minősül az irányelv értelmében vett igazgatási díjnak, így nem tartozik annak hatálya alá, s elutasította a bizottság keresetét.

Az Európai Bizottság 2011 végén indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a távközlési különadó miatt, az ügy 2012 októberében lépett a bírósági szakaszba. A bizottság álláspontja akkor az volt, hogy a távközlési vállalkozásokra kivetett különadó valójában olyan igazgatási díjnak minősül, amely – az irányelv előírásaival ellentétben – nem a szabályozási és engedélyezési rendszerhez kapcsolódó költségekre, hanem a központi költségvetés bevételeinek növelésére szolgál. A bizottság úgy érvelt, hogy a távközlési szektorra csak a valamennyi gazdasági ágazatot egységesen érintő adók (például társasági adó) és az igazgatási díjak vethetők ki, kizárólag ezen ágazatot sújtó különadó azonban nem.

A távközlési cégekre kivetett különadóval kapcsolatban egy másik kötelezettségszegési eljárást is indított tavaly nyáron az EB. Az adóügyekkel foglalkozó főigazgatóság ugyanis azt állapította meg, hogy az adó egyoldalúan hátrányos az unió más tagállamaiból származó vállalatokkal szemben, miközben előnyben részesíti a magyar cégeket. Bizottsági forrásból származó információnk szerint azonban a bíróság ítéletének tükrében valószínűleg szintén megszünteti a brüsszeli testület. Úgy tudjuk viszont, hogy egyelőre folytatódik az a harmadik kötelezettségszegési eljárás, melyet idén januárban indított a bizottság egy, szintén a távközlési szektorra kivetett közteher miatt. A tavaly nyáron bevezetett telefonadót ügyfeleik hang- és adatforgalma után fizetik a társaságok, ez az adó váltotta ki – igaz, fél év átfedéssel – a korábban ismertetett, 2010-ben bevezetett távközlési különadót. Az Európai Bizottság ebben az ügyben is ugyanarra az uniós irányelvre hivatkozik, ennek ellenére forrásunk szerint ezt az eljárást most nem zárja le a testület.

Az Európai Bíróság döntése, illetve az Európai Bizottság visszakozása meglepte az érintetteket – és úgy tudjuk, nemcsak a távközlési cégeket, hanem a kormányt is. A 2010 második felében, a válságadók részeként bevezetett új teher évi 61 milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek, vagyis összesen mintegy 150 milliárd forint sorsa múlt a bíróságon. Ha a bírák a bizottságnak adtak volna igazat, akkor a magyar államnak ennyit kellett volna visszafizetnie a távközlési cégeknek. –Persze, komolyan senki nem gondolta, hogy az állam valaha is visszafizeti ezt az adót – fogalmazott egyik forrásunk. A másik kritizált közteher, a tavaly nyáron bevezetett, percenként kétforintos telefonadó évi 50 milliárd forintot meghaladó bevételt jelent a költségvetésnek. Annak fényében azonban, hogy honnan hová jutott a 2010-es különadó ügye, ennek a végeredménye is sejthető. Pedig a két távközlési adó a tavalyi második fél évben párhuzamosan is futott. Ennek következtében tavaly Magyarországon volt a legmagasabb a mobilszolgáltatások adótartalma – állítja egy, az A. T. Kearney cég által az Európai Unió 27 országában, valamint Szerbiában végzett felmérés. Az átlagos percdíjak negyven százalékát tették ki az állami elvonások 2012-ben, idén ez az adat már „csak” 35 százalék, így Görögország után a második helyen állunk. Magyarországon a hatodik legalacsonyabbak a percdíjak az összehasonlított országokban, sőt ha a nettó árakat hasonlítjuk össze, akkor a negyedik. Vagyis: a 9,4 eurócentes átlagos percdíjból csak 5,7 cent marad a szolgáltatónál, a többit az áfa, a társasági adó, a járulékok, a különadók, a frekvenciadíjak és más, szabályozással kapcsolatos költségek teszik ki.

150MILLIÁRD

A VÁLSÁGADÓKÉNT 2010 BEN bevezetett telekomadó évente 61 milliárd forintot hozott a költségvetés számára, így a bírósági döntésen mintegy 150 milliárd forint sorsa múlott.

Milliárdok frekvenciából

Egy másik, a napokban hozott uniós döntésnek is örülhet a kormány. A 800 Mhz-es, eredetileg az analóg televíziós műsorterjesztésre használt frekvenciákat ugyanis eredetileg 2013 végéig el kellett volna adni, ami azt jelenti, hogy az értékesítési eljárást, de még a frekvenciák használatba adását is le kellett volna zárni – miközben a digitális átállás csak október végén fejeződik be. Épp ezért dönthetett úgy a bizottság, hogy ráér idén elkezdeni az értékesítést, praktikusan kiírni a pályázatot, míg a folyamatot elég jövőre lezárni. A negyedik generációs mobilszolgáltatásra alkalmas frekvenciákért néhány tízmilliárd forintot kasszírozhat a költségvetés.