Egy a jelszó: lefelé!
A ciklus azonban az eddig megszokott 25 bázispontnál kisebb lépcsőkben, de folytatódhat – hívta fel a figyelmet Matolcsy. Az elnök személy szerint tíz bázispontos mértékben igazítaná a kamatot akár lefelé, akár felfelé. Utóbbi azonban egyelőre szóba se jöhet, a jegybank egyik fontos célja ugyanis, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel ösztönözze a gazdaság növekedését. A sorozatban tizenkettedszer végrehajtott tegnapi 25 bázispontos vágással a hétről négyszázalékosra levitt alapkamat pedig éppen ezt a célt szolgálja, hiszen az eddigi csökkentéseket a kereskedelmi bankok is követték, hónapról hónapra mérsékelve a hitelkamatokat, még ha ez beruházási és növekedési fordulatot egyelőre nem hozott is a magyar gazdaságban.
Matolcsy szerint a gazdaságtörténeti horderejű, sikeres kamatcsökkentési szakasz másik nagy eredménye az volt, hogy az állampapírpiacon is visszahúzódtak az indokolatlanul magas hozamok, ami pozitívan hatott Magyarország pénzügyi stabilitására. Hozzátette: a kritikákkal szemben az MNB monetáris politikája igenis kiszámítható. A jegybankelnök szerint ezután is óvatos, konzervatív megközelítés jellemzi majd a kamatpolitikát, sőt szeretnék azt még kiszámíthatóbbá tenni a piac és a befektetők számára, ezért az Európai Központi Bank (EKB) gyakorlatát meghonosítva a jövőben úgynevezett előretekintő iránymutatást adnak ki a várható kamatpályáról. A mostani iránymutatás a kis lépesekben való csökkentés szándékát jelzi, de Matolcsy pontosabbat sem az időzítésről, sem a mértékről nem árult el, ahogyan Mario Draghi EKB-elnök sem tette ezt a legutóbbi kamat meghatározó ülést követően. A kiszámíthatóság ígéretét, a reálkamat további csökkenését a piacokon is „honorálták”, az euró a nap végére 294-ről 296 forintra drágult.
Másban is igazodik a nemzetközi trendhez az MNB márciusban felállt új vezetése, amely tegnap a jövő kamatdöntéseit meghatározó keretrendszer reformjáról is döntött. E szerint több szempontot is mérlegelnek majd, s ezek közül csak az egyik lesz az infláció középtávú alakulása, amely a jegybank olvasatában most 3-3,5 százalékos szintet jelent. A második tényezőt a pénzügyi stabilitást meghatározó előrejelzések jelentik, ezek között Matolcsy a költségvetési hiány három százalék alatti GDP-arányos szintjét emelte ki, de a folyó fizetési mérleg és az államadósság várható alakulását, az árfolyammozgásokat és a reálkamat szintjét is tekintetbe veszik, miközben a bankrendszer tőkemegfelelési mutatóit is nézik. Harmadikként a reálgazdasági mutatókat említette a jegybankelnök, aki szerint nemcsak lehetőség, de egyben szükségesség is a növekedés jegybanki eszközökkel történő támogatása.
A kamatcsökkentési várakozások azonban behatároltak, a piacok még egy 25 bázispontos vágást várnak a következő fél évben, azaz a MNB-nél óvatosabban látják a jövőt. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint a monetáris tanácsnak innentől fogva már nem kellene presztízskérdésként kezelnie kamatcsökkentéseket, azaz nem keltene meglepetést azzal, ha elővigyázatosságból várna ezzel egy-két hónapot, különösen a nemzetközi befektetői hangulatot alapvetően meghatározó amerikai gazdaságösztönző kötvényvásárlási program kifutását illető bizonytalanságok láttán. Sok függ attól is, hogy a kormány szerdai ülésén miként határoz a devizahitelesek legújabb mentőcsomagjáról, az mennyire terheli majd meg a bankrendszert és a forintárfolyamot.
Ami biztosnak látszik, az inflációt a rezsicsökkentéseken keresztül erősen kézben tartja a kormány, s a júniusi 1,8 százalék után sem várható kilengés. A monetáris tanácsnak így elsősorban a nemzetközi folyamatokat kell árgus szemmel figyelnie, és elemeznie hangulatváltásokkal járó kockázatokat.
