Gazdaságélénkítés politikai hátszéllel
A fél éve megkezdett, a fogyasztás élénkítésére, a jen gyengítésére alapozó gazdaságpolitika új szakaszába léphet, és sor kerülhet a fájdalmasabb, a társadalom egészét érintő szerkezeti átalakítások végrehajtására is.
Elemzők szerint a piacok számára az a legfontosabb üzenet, hogy a következő megmérettetésig hátralevő három évben még a feketelevest is bátran adagolhatja Abe Sindzó, mert kormányválságot nem kockáztat ezzel, társadalmi támogatottsága pedig megfelelően stabil, ami megnyugtatóan hat a befektetői hangulatra. Ez tükröződött vissza a jen hétfői erősödésében is, a dollárral szembeni kurzus 100,4-ről 99,9-es szintig erősödött, ami – a Nikkeihez hasonlóan – 0,47 százalékos változást takar.
A miniszterelnök sokáig nem ünnepelheti győzelmét, hiszen az ilyenkor szokásos forgatókönyv szerint a piacok hamar túllépnek a jó híren, s már most azt találgatják, melyek lesznek a névadójáról Abenomicsnak hívott japán gazdaságpolitika következő lépései. Ami biztos, a beruházások, a fogyasztás élénkítése marad továbbra is a fókuszban, ennek jegyében szóba jöhet a társasági adó előre hozott csökkentése. A vállalatok által fizetett közteher jelenleg 38,01 százalékos, amit a tervek szerint 2015 áprilisában 35,64 százalékosra mérsékelnek majd. A szűken értelmezett társasági adó 25,5 százalékos, ehhez adódik a 2011. márciusi természeti katasztrófát követő újjáépítés finanszírozására szolgáló tízszázalékos teher, amit 2015-ben részben vagy egészben kivezetnek a rendszerből. Emellett számos helyi és a központi adó gondoskodik arról, hogy a szigetországban bejegyzett társaságok túl jól azért ne érezzék magukat.
Inflációgerjesztő hatás várható az általános forgalmi adó jelenleg ötszázalékos kulcsának megduplázásától: a menetrend szerint jövő áprilisban nyolc százalékra emelik az áfát, majd erre 2015 októberében újabb két százalékot tesznek rá. Az Abe Sindzó kormánya által meghirdetett hatalmas infrastrukturális fejlesztésekhez és a költségvetés finanszírozásához szükséges pluszforrásokat – a bankóprés csúcsra járatása mellett – az áfaemelés hozhatja meg, s könnyen elképzelhető, hogy a forgalmi adót korábban, már az ősszel feljebb srófolják.
Az új jegybanki vezetés hathatós támogatásával kísért munkahelyteremtő, növekedés-központú gazdaságpolitika hangsúlyos eleme a cégeket sújtó adminisztráció leépítése mellett a munkavállalói jogok drasztikus csorbítása, ezzel a japán vállalatok versenyképességének fokozása. Nem lesz népszerű a földművesek körében a transzázsiai szabad kereskedelmi egyezményhez történő csatlakozás sem, amellyel eddigi helyi védettségüknek inthetnek búcsút. De ez mellékkörülmény, mert a lényeg: költekezésre, fogyasztásra bírni az elöregedett társadalmat, ezzel inflációt gerjeszteni és a 0,2-0,4 százalékos, gyakorlatilag stagnálással felérő kátyúból kirántani a japán gazdaság szekerét. Az éves GDP két és félszeresére rúgó államadósság csökkentése is stratégiai fontosságú. A Bank of Japan kétszázalékos inflációs célt tűzött ki, ennek eléréséig folytatja a laza monetáris politikát. Az Abenomics nagy sikereket egyelőre nem hozott, de a trend mindenképpen biztató: az infláció júliusban várhatóan 0,3 százalékos lesz, azaz bő egy év után ismét emelkedésnek indultak az árak, s az ingatlanberuházások, a lakásépítések is növekedtek.