A megszorítás helyett a növekedést támogatják
A francia pénzügyi tárca vezetője egyébként nyílt vitában áll a német érveléssel, amely a megszorítást, a deficitek és államadósságok csökkentését szorgalmazza az eurózóna válságának megoldására. Ám források szerint a német küldöttség most nem ragaszkodott ahhoz, hogy egységesen számszerű célokat jelöljenek ki a mérlegek és mutatók javítására, mint tették 2010-ben Torontóban, minthogy az ötlet nem is vált be. S most, hogy az amerikai gazdaság mintha erőre kapna, a washingtoni politika jut meghatározó szerephez.
– Eldőlt a növekedés kontra megszorítás vita – mondta egy amerikai pénzügyminisztériumi forrás a Reutersnek, hozzátéve, hogy Washington a növekedést és a munkahelyteremtést ösztönzi, s akkor igazítja ki a költségvetési folyamatokat, amikor a magánkereslet a gazdaságban eléggé erőteljes ahhoz, hogy ne szoruljon további támogatásra. A pénzügyminiszterek külön tanácskoztak a munkaügyi miniszterekkel, ami újdonság a G20-ak történetében. Ám egyes országokban – például Görögországban és Spanyolországban – olyan magas a munkanélküliség, különösen a fiatalok körében, hogy nyilvánvalóan valamilyen kiutat kellene találni, az pedig nem lehet a további megszorítás.
Igaz, közben Athén úgy kapta meg a nemzetközi hitel további részletét, hogy nagyarányú elbocsátásokra kényszerül. Az árfolyamokról és a leértékelési versengésről most kevesebb szó esett, annál több az amerikai jegybank (Fed) mennyiségi könnyítésként elhíresült politikájáról, amellyel növeli a gazdaság pénzkínálatát, és alacsonyan igyekszik tartani a hosszú távú kamatokat. Az eshetőség, hogy a Fed visszavesz a havi 85 milliárd dolláros értékpapír-vásárlási program üteméből, nagy zavarokat keltett a pénzpiacokon az utóbbi két hónapban, s e kedvezőtlen folyamat kárvallottjai a feltörekvő országok, ahonnan a korábban bezúdult pénz visszafordul az Egyesült Államokba, a valuták gyengülését okozva.
Éppen ezért a közlemény utal is rá, hogy alaposan meg kell fontolni, mikor, milyen ütemben és milyen információk keretében vonul vissza a Fed, s ha lehet, mérsékelni kellene a kellemetlen mellékhatásokat, azaz az árfolyamok ingadozását, s a hirtelen tőkemozgások előidézését. E megfogalmazásra is felhívta a figyelmet Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezére, aki a pénzügyi intézmény formálódó új álláspontjára is emlékeztetve azt fejtegette, hogy a világgazdaság még gyenge, túlságosan magas a munkanélküliség, s tekintettel kell lenni a nagy jegybankok politikájának tovagyűrűző hatásaira.
A globális egyensúlyok helyrebillentését a növekedés serkentésével, a versenyképesség javítását szolgáló szerkezeti reformokkal lehet támogatni, miközben a kormányok hiteles és testre szabott fiskális kiigazítási programokat dolgoznak ki. Az IMF egy ideje már azzal érvel, hogy sürgető a növekedés újraindítása, a költségvetésekbe elegendő középtávon beavatkozni. Mindez része lesz az őszi szentpétervári csúcson elfogadandó akciótervnek, amelynek része a globális kereslet kiegyensúlyozása is.
S bár a közlemény név szerint nem említi Kínát, de a résztvevők és a piaci elemzők általában üdvözölték a moszkvai találkozót megelőző pekingi bejelentést a hitelkamatok alsó határának eltörléséről, ami versenyt indíthat a bankok között, serkentheti a belső keresletet a lassuló kínai gazdaságban, s hozzájárulhat ahhoz, hogy a pénzintézetek jobban figyelembe vegyék a kockázatokat, s ezzel hozzájáruljanak a beruházások hatékonyságának javulásához.
