Ez persze nem jelenti azt, hogy a Raiffeisen már végzett volna a hitelek kihelyezésével. A bank várakozása szerint azonban a rendelkezésre álló időben, augusztus végéig az utolsó forintokra is aláírják a szerződéseket.

Matolcsy György jegybankelnök a programot népszerűsítő országjárásának miskolci állomásán

Mint arról beszámoltunk: az MNB a június elejétől a nyár végéig tartó programban nullaszázalékos kamaton biztosít összesen 750 milliárd forintot a bankoknak, melyek azt legfeljebb 2,5 százalékos kamaton adhatják tovább a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra, uniós pályázat önrészének biztosítására, valamint a már meglévő hiteleik kiváltására, olcsóbbra cserélésére, illetve devizahiteleik forintra váltására. Előbbire 425 milliárdot, míg a devizakölcsönök forintosítására 325 milliárd forintot biztosít a jegybank.

Bár a program jó lehetőséget jelent arra, hogy a vállalkozások megszabaduljanak az árfolyamkockázattól, a devizahitelek kiváltása iránt mégis a vártnál jóval kisebb az érdeklődés – hívta fel a figyelmet Dercsényi György. A Raiffeisen kkv-területének üzletágvezetője szerint azonban várhatóan teljesen gazdára talál az a 34 milliárd forint, melyet erre a célra kapott a bank. Az MNB hitelprogramjának másik eleme jóval sikeresebb, a kereslet ebben az esetben lényegesen magasabb, részben a rendelkezésre álló rövid idő miatt azonban döntően nem új beruházásra, hanem a már meglévő hiteleik olcsóbbra cserélésére igényelnek a forrásból a vállalkozások – tette hozzá. A Raiffeisen 30 milliárdos keretéből várhatóan 20-30 százalék, vagyis 6-9 milliárd forint lehet majd az új hitel. Ennek egy része ráadásul csak a bank számára lesz új, biztosan lesz olyan cég, amely a korábban más banknál felvett hitelét váltja ki a pénzintézetnél igényelt forrásból.

Az MNB eredetileg azzal számolt, hogy a növekedési hitelprogramnak köszönhetően megvalósuló beruházások eredményeként 2014 közepéig 0,7 százalékponttal bővülhet a hazai össztermék (GDP). Ezt később lefelé módosította, és most már csak 0,2-0,5 százalékponttal számol, de azzal is csak 2014 végéig. Amennyiben a vállalkozások a jegybanki forrásokat valóban ilyen csekély arányban fordítják majd beruházásokra, akkor lehet, hogy az MNB-nek újra csökkentenie kell a program GDP-re gyakorolt hatásával kapcsolatos várakozásait.

Márpedig hasonló tapasztalatokról számoltak be a többi, lapunk által megkérdezett banknál is. Az UniCreditnél elmondták, hogy elsősorban a meglévő hitelek alacsonyabb kamatozású és hosszabb futamidejű kiváltására van kereslet. Számos vállalat használja ki a kedvezményes kamatozású hitelt forgóeszköz-finanszírozási igényének biztosítására, és vannak azért olyanok is, melyek régóta halasztott beruházást valósítanak meg a pénzből. A kisvállalatok esetében fordított az arány, ezen ügyfélkörben nagyobb az érdeklődés az új forgó- és beruházási hitelek iránt, mint a meglévő kiváltására.

A bank jelentős érdeklődést tapasztal, mára több száz hitelkérelmet vizsgált be, és naponta tucatnyi új hitelt és hitelkiváltást hagy jóvá. Az UniCredit a kkv-szektor minden területéről sok megkeresést kap, ágazattól és mérettől függetlenül. Az eddigi tapasztalok szerint új fejlesztésekben, forgóeszköz-állományuk bővítésében elsősorban a gyártó, illetve beszállító cégek gondolkodnak. A pénzintézet egyébként a devizahitelek forintosítására 18,1 milliárd forintot, míg az egyéb hitelcélokra 28 milliárd forintos keretet kapott az MNB-től.

Fokozott érdeklődésről adott számott a K & H is, elsősorban ameglévő hitelek refinanszírozására, olcsóbbra cserélésre van igény, míg a devizakölcsönök forintra váltása iránt visszafogottabb a kereslet. A hitelek kedvező kamatozásra történő áttérése mellett egyre nagyobb számban jelennek meg az új beruházást célzó hiteligények is. Ugyanakkor azok a vállalkozások, melyek eddig nem kezdtek neki komolyan egy új beruházás előkészületeinek, az első hitelrészlet folyósítására megszabott augusztus végi határidőig reálisan nem képesek megkezdeni a fejlesztést – hívták fel a figyelmet a banknál.

A K & H összesen 95 milliárd forintot kapott az MNB-től, ezzel szemben a benyújtott hitelkérelmek összege már meghaladja a százmilliárd forintot, a jelenleg is folyamatban lévő ügyletek száma pedig az ezret. Mivel az általánosabb célokat szolgáló kvótából a még rendelkezésre álló összeg már igen szűkös, így az elutasítások aránya a közeljövőben várhatóan emelkedni fog – válaszolták arra a kérdésünkre, milyen arányban kell elutasítani a jelentkezőket. A devizahitelek kiváltását célzó keret esetében azonban továbbra is várják az érdeklődőket – mondták el.

Simák Pál, az MKB elnök-vezérigazgatója a lapunknak nemrég adott interjúban szintén arról beszélt, hogy tapasztalataik szerint a jegybanki források 80 százalékát a már meglévő hitelek kiváltására, olcsóbbra cserélésére igénylik a cégek. A program indulását megelőző negyedévben csökkent az új kölcsönök iránti kereslet, a vállalkozások arra vártak, hogy a konstrukció keretében ugyanahhoz a forráshoz olcsóbban jussanak hozzá. Vagyis jellemzően a jegybanki pénzből megvalósuló beruházásokról sem most született döntés – ez a szerződéskötésre biztosított három hónap miatt nem is lenne reális – fogalmazott.

E-booknak készült a fordítás

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy angol nyelvű e-book sorozat indítását tervezte a nem hagyományos gazdaságpolitika nemzetközi elismertetésére – magyarázta meg a Magyar Nemzeti Bank közleményben, miért kellett 1 millió 358 ezer forintot kiadni Matolcsy György 2004-ben megjelentetett műve, az Amerikai Birodalom (illetve a közlemény szerint az abból készült százoldalas tanulmány) fordítására 2013-ban. Mint arról beszámoltunk, a szaktárca még Matolcsy minisztersége idején rendelte meg a fordítást, erre az NGM-től kapott válasz értelmében „a nemzetközi kapcsolatok ápolása érdekében” volt szükség. Arra a kérdésre, miként hasznosultak a lefordíttatott művek, a tárca azt válaszolta: „bizonyos anyagok lefordíttatása a nemzetgazdasági tárca akkori vezetésének döntése volt”. A jegybank mostani közleménye így érthető, a szaktárca korábbi vezetésének számos tagja jelent meg Matolcsy elnöki kinevezését követően az MNB-ben, így vélhetőleg ott többet tudnak a szándékokról. A közlemény egyébként rávilágít arra is, mi értelme volt annak, hogy Kopátsy Sándor két művének fordítását is megrendeljék. Ez is az e-book sorozat része lett volna, ahogyan Letner Csaba közgazdász és Csizmadia Norbert, az NGM egykori államtitkára, a jegybank jelenlegi ügyvezető igazgatója meg nem nevezett művei is. A közlemény arra nem tér ki, mi lett a tervezett e-book sorozat sorsa. (V. I.)