A most közreadott adat megegyezik az előzetes várakozásokkal, vagyis nem okozott nagy meglepetést a szakértők körében. Ezzel a világ második legerősebb gazdasága régen látott „lassulásban” van, ráadásul az első negyedévben mért 7,7 százalék után folyamatos visszaesésre számítanak az elemzők. A növekedés mérséklődését mutatják a kínai beszerzési menedzserindexek – hívta fel a figyelmet Gabler Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. Ezekkel kapcsolatban nehéz megmondani, hogy mennyire megbízhatóak az adatok, az azonban mindenképpen beszédes, hogy már ezek is a fejlődési ütem lanyhulását jelzik.

Éves átlagban a kormányzat hétszázalékos bővülésre számít – vagyis a következő két negyedévben bőven ez alatt kell lennie a növekedési ütemnek –, miközben nem is olyan régen még két számjegyű emelkedést produkált a kínai gazdaság. A világgazdaság motorjának számító Kína exportteljesítménye elmarad a korábban várttól, Li Keqiang kormánya azonban a 7,5 százalékos növekedési célt a belső motorok felpörgetésével, a beruházások és a fogyasztás növelésével kívánja elérni.

Egyre inkább úgy tűnik: nem sok sikerrel. A múlt héten Lu Csi-vej pénzügyminiszter a kínai–amerikai kereskedelmi tárgyalásokon már arról beszélt, hogy az idén csak hétszázalékos növekedést várnak. Ugyanakkor Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra mutatott rá, hogy ha a GDP-bővülés „mindössze” 6,5 százalék lesz, az már társadalmi feszültségeket is generálhat. Ilyen bővülési ütem mellett a munkanélküliség csökkentését csak nagyon nehezen tudják folytatni, ez pedig azt vetítheti előre, hogy a most még élénknek mondható kiskereskedelem is mérsékeltebb módon nőhet, ami további gondokat okozhat a GDP-ben.

Ráadásul ez közvetlenül a Kínába szállító cégeket is visszavetheti, ha a vásárlóerő megcsappan. Gabler Gergely egy másik piaci pletykára is felhívta a figyelmet. Ez arról szól, hogy a gyengülő gazdasági növekedés mellett egyre nagyobb nyomás nehezedik Pekingre, hogy a környező országok által alkalmazott mesterséges devizagyengítésbe kezdjen a gazdaság felpörgetése érdekében. Eddig ezt nem tették meg, ám ha lesznek olyanok, akik ezt eredményesen „művelik”, akkor ezek példája csábítóan hathat az ázsiai ország számára. Ez viszont több európai ország számára is veszélyt jelenthet. Ebben az esetben például a Kínába immár jelentékeny tételeket értékesítő német autógyárak termékei iránt csökkenhet a kereslet, s ez egyéb más, Kínába komoly tételeket szállító cégre is igaz lesz.

Ez pedig az európai gazdaság számára igen kellemetlen lehet. Kérdésünkre az Equilor elemzője arra is rámutatott: közvetve a kínai gazdaság teljesítménye az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed eszközvásárlási programjára (QE3) is hatással lehet. Amennyiben jelenleg a világgazdaság motorjának tartott ázsiai ország teljesítménye nem hozná a kellő eredményeket, az az amerikai gazdaságot is kellemetlenül érintené, hiszen így végső soron a munkanélküliség csökkentése is nehezebbé válna. Márpedig a Fed egyértelművé tette, hogy a QE3 fenntartását alapvetően két dologhoz köti. Az egyik az infláció emelkedése, ennek azonban most nincs reális veszélye, a másik a munkanélküliség csökkentése. Ha tehát ebben nem sikerül hozni a kívánt számokat, a QE3 még fennmarad.