(A KSH májusban megjelent közleménye szerint 2012-ben mintegy 230 ezer hivatalosan bejelentett magyar állampolgár élt az európai országokban.) A GKI szerint összességében legalább 270-280 ezer honfitársunk dolgozik ideje jelentős részében külföldön (ebben már szerepelnek a hat hónapnál kevesebb időt határon túl dolgozók is). Az ezzel korrigált foglalkoztatási adat ugyanakkor jól mutatja, hogy a hazai foglalkoztatás a kormány szándékával ellentétben 2010 óta jelentősen mérséklődött.

A külföldön dolgozók számának növekedése látványos. A Kopint-Tárki 2010-ben mintegy 60 ezer külföldi munkavállalót becsült, vagyis három év alatt mintegy 190 ezerrel nőtt a külföldön hosszabb időre munkát vállalók száma. A magyarok elképzeléseivel elsősorban Ausztriában, Németországban és Nagy-Britanniában munkát ígérő külföldi álláshirdetések esnek egybe – mutatnak rá a Jobinfo.hu statisztikái. Ezekben az államokban ugyanis dominál a betanított munkaerő, fizikai munka és szakmunka iránti igény, s éppen ezeket a lehetőségeket keresik leginkább a külföldre induló magyarok. Nem túl meglepő módon a portál úgy találta, főként azok hagyják el az országot, akik itthon nem találnak az aktuális lehetőségeiknél jobbat, nincs elég munkatapasztalatuk vagy alulképzettek. A növekvő kereslet növekvő kínálattal találkozik, mert a portál szerint a határon túli munkalehetőségeket kínáló ajánlatok száma idén megduplázódni látszik, és bár a trükkös álláshirdetések száma csökken, ám a Jobline óvatosságra int. A munkakeresőknek még mindig gyanakodniuk kell, ha túl jó, szinte álomszerű lehetőségre bukkannak.

Aligha kérdés, a külföldön szerencsét próbálók sokszor kényszerpályán vannak, a hazai álláspiaci kínálat ugyanis eltörpül az igényekhez képest. Az ország keleti és nyugati fele között pedig tovább nő a munkaerő-piaci szakadék. Míg a főváros tovább erősítette álláspiaci pozícióját, addig 2013-as adatok alapján a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében a legrosszabb. Ezekben a megyékben a legnagyobb a különbség a munkát keresők és a kínálók között.

A GKI szerint is két részre szakad az ország. A két déli régióban – a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön – és az észak-magyarországi területeken a családok több mint egytizedében van olyan, aki külföldön keresi a kenyerét. A többi régióban ez az arány 6–8 százalék közötti.