Az USA-ba és az EU-ba irányuló kínai kivitel négy hónapja csökken folyamatosan, jól jelezvén, hogy kereslethiány keletkezik a nemzetközi kereskedelemben. Májusban a kínai kivitel még egy százalékkal bővült, de az import már akkor is csökkent. Ez utóbbinak oka az is, hogy mérséklődtek a nyersanyagárak a nemzetközi piacokon. Az adatok azonban alátámasztják, hogy lassít a kínai gazdaság, amely 2012 negyedik negyedében még 7,9, az idei év első három hónapjában 7,7 százalékkal bővült, de előrejelzések szerint az április–júniusi időszakban már csak 7,5 százalékkal. Ennek nyomán elemzők mindinkább azt feszegetik, vajon Li Keqiang kormánya kész-e beavatkozni a gazdaság élénkítésébe, hiszen a vezetés ebben az évben 7,5 százalékos növekedési célt tűzött ki, amelynek teljesítése veszélybe került.

A kérdés felmerült az IMF keddi tájékoztatóján is, amelyen Olivier Blanchard vezető közgazdász azt mondta: a kínai vezetők tisztában vannak a kihívásokkal, de a beruházások mérséklése és a fogyasztás növelése egyáltalán nem egyszerű feladat. A pénzügyi válságot megelőző időszakban Kína beruházási rátája 39 százalékon állt, ám mára 45 százalékra duzzadt. Ez túlságosan magas, s fenntartásának következménye az lenne, hogy fölösleges beruházások tömege valósul meg. A fejlesztési hullám csitításához vissza kellene fogni a hitelezési tevékenységet, ám amikor nemrégiben az ország bankrendszere a kiszáradás jeleit mutatta, az aggodalom végigsöpört a világ tőzsdéin.

Most viszont, a rossz hír hallatán a kínai indexek megugrottak, mert a befektetők úgy vélik, a gazdaság ösztönzésének nem lehet alternatívája. Ám Olivier Blanchard hozzátette: nem biztos, hogy a beruházások visszafogását a fogyasztás azonnali felpörgése kíséri. Az európai tőzsdék szerdai borúlátását éppen ez az eshetőség táplálta. A frankfurti tőzsde indexe is lefelé ereszkedett, amely az utóbbi időben a leginkább megszenvedte a Kínából érkező rossz hírek hatását. A Deutsche Bank szerint a recesszióval küszködő eurózónában a német gazdaság növekedni tudott, mert a térségben egyedül ő használta ki a korábbi kínai felfutás kínálta alkalmakat. Most viszont fordul a kocka. A német cégek főleg beruházási javakat és luxusautókat exportáltak, s jövedelmük 15-20 százalékát a kínai kereskedelemnek köszönhették. Ám félő, beruházási javakra ekkora mennyiségben nem lesz szükség, s ha a fogyasztás nem élénkül, a luxusautókra sem lesz igény.

Ha a kínai gazdaság lassul, s a hatás átterjed Németországra, akkor az Európai Központi Bank merészebb lépésekre vállalkozhat, s az jól jöhet a periféria azon államainak, amelyeket a távol-keleti óriás gondjai kevésbé érintenek. Ez azonban csak az európai szempont. Mint Rupa Duttagupta, az IMF világgazdasági kutatórészlegének helyettes vezetője kifejtette: a nyersanyagárak is csökkennek a kínai fékezés miatt, de az érintett exportáló országok ennek csak hátrányait látják majd. S ez is az oka annak, hogy a világgazdaság bővülési irama gyengül.

Kínai kikötő. Nem megy elég jól