Csak Varga Mihály szerint nem hárítják át
Mióta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter június közepén bejelentette, hogy a várttól elmaradó bevételek miatt augusztus elsejétől az átutalások esetében a jelenlegi kettőről három, míg a készpénzfelvételnél háromról hat ezrelékre növelik a tranzakciós illetéket, és utóbbi esetben pedig eltörlik a hatezer forintos plafont is, a bankok egymás után teszik közzé az emelés tovább terheléséről szóló hirdetményeiket. A piac döntő részét lefedő nyolc nagybankból eddig négy lépett. Mivel a pénzintézeteknek a hatálybalépés előtt hatvan nappal kell megjelentetniük új kondícióikat, a tranzakciós illeték áthárítása elcsúszva jelenik meg az ügyfeleknél. Kétségeink ne legyenek: előbb-utóbb a legtöbb pénzügyi szolgáltatás a nagy többség számára jóval többe kerül majd, mint most.
A kormány lépésére a leggyorsabban az MKB reagált. Egy héttel a bejelentés után, még az emelésről szóló jogszabálytervezet elfogadása előtt jelezte, hogy augusztus 28-tól változtat díjtételein, mégpedig ugyanolyan mértékben, ahogyan a törvénymódosítással a pénzintézet terhei is emelkednek. A sietséget Simák Pál, az MKB elnök-vezérigazgatója a lapunknak adott interjújában azzal indokolta, hogy a bank veszteséges, és ez minden egyes nappal tovább nő, amíg a tranzakciós illetéket nem hárítják tovább. Az MKB-nál a bankkártyás vásárlás továbbra is ingyenes (korábban a bank itt is át akarta hárítani az illetéket, ám végül visszakozott), de ezt most kedvezményként adja a pénzintézet, vagyis bármikor visszavonhatja, és ebben az esetben még az említett hatvannapos határidőt sem kell betartani.
Így járt el például az OTP, amikor a július 4-én közzétett, augusztus elsejétől hatályos kondíciós listájában több számlacsomag esetében is módosította a kedvezményes pénzfelvételhez kapcsolódó díjakat. A pénzintézet legáltalánosabb számlacsomagja, a Tempó esetében adott hónapban az első két készpénzfelvétel díja saját ATM esetében most még három ezrelék, augusztustól viszont már kétszer ennyit kér el a bank. Az igazi változások azonban szeptember 4-től jönnek. Maradva a Tempónál: egy eseti, interneten leadott átutalási megbízásnál a bank által felszámolt díj a jelenlegi háromról négy ezrelékre nő. A tranzakciónként maximálisan felszámolható költség viszont jellemzően továbbra is a törvényben meghatározott hatezer forintos maximum alatt marad, bankon belüli utalás esetében 4071-ről 4911 forintra nő. Olcsóbb lesz viszont nagyobb összeget bankon kívülre utalni, tranzakciónként a mostani 7785 forinttal szemben legfeljebb 5793 forintot számít fel a bank, igaz, a négy ezrelékkel díjjal számolva ehhez már milliós tételeket kell mozgatni.
A készpénzfelvétel díja saját bankautomata esetén az eddigi 61 forint plusz 9,1 ezrelék helyett 61 forint plusz 12,1 ezrelék lesz, több mint a duplája annak, amit egy évvel ezelőtt kellett fizetni. Amennyiben az ügyfél más pénzintézet gépét használja, akkor az eddigi fix 1035 forinttal szemben 1124 forintot kell majd fizetnie szeptember 4-től. Emeli az OTP több bankkártya éves díját is: a Maestro az eddigi 2156 forintról 2810 forintra drágul, a Visa Classic és a MasterCard Standard plasztikokért 5590 forintot kell fizetni egy évre, szemben a mostani 5004 forinttal. Jó hír viszont, hogy a kártyás vásárlásért továbbra sem kell fizetni.
A második legnagyobb lakossági bank, az Erste szeptember 2-től lép. A pénzintézet az új tranzakciós illetékkulcsoknak megfelelően árazza át termékeit, vagyis az utalásoknál három ezreléket, de legfeljebb hatezer forintot számít fel pluszban saját díjain felül, míg a készpénzes ügyleteknél hat ezreléket, de plafon nélkül. A legnagyobb meglepetés, hogy az Erste már a Szupernulla számlacsomagnál sem nyeli le a tranzakciós illetéket: az eddig nulla forintba kerülő saját ATM-használat, vagy az internetes és telebankos átutalási megbízások után ősztől az ezt a szolgáltatást használó ügyfelek is elkezdhetnek ismerkedni a közteherrel. Akinek pedig nem érkezik meg a számlájára a nullázáshoz szükséges havi 150 ezer forint, az eddiginél nagyobb számlavezetési díjat lesz kénytelen befizetni: 1655 forintot, szemben a jelenlegi 1575 forinttal. A kártyás vásárlásért itt sem kell majd fizetni.
Nem így a Budapest Banknál: a pénzintézetnél egyes számlatípusok esetében eddig is felszámította a tranzakciós illetéket a kártyás vásárlásoknál, így az Alapszámla vagy a Függetlenség csomag esetében a teher augusztus 28-tól az eddigi kettőről három ezrelékre nő. Más termékeknél, így a Kényelem Plusz és a Money Plusz esetében 2015 végéig fenntartotta a jelenleg is érvényes ingyenes kártyahasználatot, ám a mostani törvényváltozás miatt ezt most már bármikor visszavonhatja. Bár az ATM-használatnál az illeték emelkedésének megfelelően nyár végétől a Budapest Bank is a mostani hárommal szemben hat ezreléket csap majd hozzá a díjához, a jogalkotóval szemben viszont a pénzintézet nem törli el a felső plafont, a jelenlegi hatezerről kilencezer forintra emeli.
A nagybankok közül tegnapig nem tett közzé honlapján új kondíciós listát a CIB, a K&H, a Raiffeisen és az UniCredit. A pénzintézetek közül jelenleg a Raiffeisennél kell fizetni fizetni bizonyos számlacsomagok esetében a kártyás vásárlásért, a bank ezeknél a termékeknél két ezreléket, legfeljebb hatezer forintot számláz. A két legkedveltebb számlacsomag, a Díjnullázó és az Aktivitás esetében azonban továbbra sem kell fizetni a kártyás vásárlásért.
A többiek is hárítanak
A közepes és kisebb bankok sem maradnak le a nagyok mögött a megemelt tranzakciós illeték áthárításában. A Volksbank szeptember 2-től, a Citibank szeptember 5-től, míg az FHB szeptember 9-től vezeti be új díjtáblázatát. A Volksbanknál érdekesség, hogy a készpénzfelvételnél marad a hatezres sapka, az FHB-nál viszont a mobilfeltöltés után is meg kell fizetni a három ezreléket. (Az FHB-nál február óta fizetni kell a kártyás vásárlások után is két ezrelék, ez szeptembertől háromra emelkedik.) A legváratlanabbat a Citibank húzta: a pénzintézetnél az ősztől fizetni kell a kártyás vásárlások után is. Ez alól egyedül az új 0 Ft-os számlacsomag jelent kivételt, ám ehhez legalább kétmillió forintos egyenleg kell – talán erre gondolt Varga Mihály gazdasági miniszter, amikor a parlamentben egy kérdésre válaszul azt mondta, lehet még találni olyan bankot, amely nem hárítja át a tranzakciós illetéket.
