A speciális elvonások ráadásul egyre nagyobb szerepet töltenek be a hazai adórendszerben. A bevételi terv ma már a társasági adóból származó költségvetési összeget közelíti, a büdzsé forrásainak hét százalékát jelentik ezek a terhek. Miután ezek az adók csak az egyes ágazatokat –jellemzően a szolgáltatási szektort – terhelik, ez a befizetési többlet az adott ágazat számára jelentős terhet okoz.

A tanulmány megállapítása szerint a vállalatok gyorsan alkalmazkodtak az új terhekhez. Ahol tudták, továbbhárították azokat a fogyasztókra, a különadók felét így nem a multik fizetik az extraprofitból, hanem a lakosság. Ráadásul a különadók hatására kialakuló magasabb ár visszafogja a fogyasztást (bankoknál a hitelezési potenciált), ez pedig a szektor termelékenységének romlásához vezet, vagyis nem segíti, hanem gátolja a gazdasági növekedést, recessziós környezetet idézve elő.

A szakértők szerint a különadók bevezetése mellett ugyan szólnak érvek, de a valóságban nem mindig hozzák az elvárt hatást. Az alkalmazkodás másik módja ugyanis a fogyasztás csökkentése: a vállalatok visszafogták a termelésüket, vagy akár ki is vonultak a piacról. A különadókból származó bevétel ezért rendre elmaradt a korábban várttól – ez újabb intézkedést, újabb különadók bevezetését hozta magával. A szerzők úgy vélik: ez lehet az oka a folyamatos újratervezésnek, de a bevezetés gyorsaságának is. A különadók átlagos bevezetési ideje ugyanis közelíti a 45 napot, ám az is előfordult, hogy a vállalkozásoknak csupán 32 napjuk volt az év közbeni újratervezésre.

A különadók hatással vannak az érintett szektorok beruházásaira is. Az adók kitermelése érdekében az érintett ágazatok saját magukon végezték el a megszorításokat ugyanis. A beruházások visszaesése a különadókkal leginkább sújtott pénzügyi és energiaszektorban a legjelentősebb. Az adók tovagyűrűző hatása, valamint a sorozatos és gyors bevezetéssel keltett bizonytalanság azonban a különadók által közvetlenül nem érintett iparágakat is megszorításokra, a beruházások halasztására ösztönözte.

A tanulmány szerint a villamosenergia-szektorban 2011 óta folyamatosan esik vissza a beruházásra fordított összeg, csak 2012-ben 30 százalékkal zuhant az iparágban a beruházások volumene. A pénzügyi szektorban is hasonló mértékben esik a beruházási kedv, 2010 és 2012 között 40 százalékkal esett vissza.

A Magyarországon érvényben lévő különadók:

- hitelintézeti járadék

- energiaadó

- energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood-adó)

- pénzügyi szervezetek különadója (bankadó) és hitelintézeti különadó

- közműadó távközlési adó (telefonadó)

- pénzügyi tranzakciós illeték biztosítási adó

- népegészségügyi termékadó (neta, chipsadó, hamburgeradó)

- baleseti adó

- a gyógyszerszektort terhelő adók