Eppich Győző, az OTP Bank Elemző Központjának munkatársa szerint a májusban mért 1,8 százaléknál némileg alacsonyabb, 1,7 százalékos lehetett az infláció júniusban. Megítélése szerint továbbra is az üzemanyag és a hatóságilag szabályozott árak alakulása jelenti majd a legerősebb dezinflációs hatást. A július és az augusztus már sokkal izgalmasabban alakul, mert akkor számos, az inflációt jelentősen befolyásoló intézkedés hatását is tartalmazza majd az árindex, így a dohányáruk megemelt árréséből fakadó drágulást, a pénzügyi tranzakciós illeték emelését, illetve a júliustól élő második rezsicsökkentési hullámot.

 Az elektronikus útdíj júliusi bevezetésével egészíti ki a fentieket Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki eltúlzottnak tartja a fuvarosok és a kereskedők által felvázolt drágulást, mondván, az e-útdíj miatt a trappista sajt ára nem fog 20-30 százalékkal emelkedni, ahogy azt a szakmai szervezetek előrevetítették. Drágulás biztosan lesz, de az később derül ki, hogy a verseny mennyire lesz képes kordában tartani az árakat. Suppan szerint 1,9 százalékos lehet a júniusi infláció.

A jegybank számításai szerint a dohányáruk drágulása idén és jövőre 0,6 százalékkal növeli az inflációt, csak az a kérdés, ez a hatás miként oszlik meg majd a két év között. A további kamatcsökkentésekre is hatással lehet az inflációs adat, de a mai állás szerint a 4,25 százalékon álló ráta legfeljebb 25 bázisponttal mérséklődhet, s azzal véget is ér a tavaly augusztus óta folyamatos kamatcsökkentési ciklus – véli Tuli Péter, az Aegon értékesítési menedzsere. Szerinte ebből a szempontból beszédes lesz a monetáris tanács júniusi kamatdöntő üléséről szerdán publikálandó jegyzőkönyv, amiből kiderül, volt-e nagyobb vita a kamatpolitikával kapcsolatban.

Útmutató lehet az MNB számára a lengyel példa, ott a múlt héten a 2,75-ről 2,50 százalékra történő kamatvágás az utolsó volt a sorban –legalábbis a kommunikálása szerint. A magyar jegybank mehet még lejjebb is az év további részében, de ahhoz alapvető fontosságú a nemzetközi hangulat javulása. Az elemzők és a befektetők kettőzött figyelemmel kísérik a Kínából érkező – az utóbbi időben aggodalomra okot adó – adatokat. Szerdán teszik közzé a júniusi külkereskedelmi mérleg számait. Az elmúlt hónapokban az export növekedési üteme lassult, de mivel az import dinamikája hasonló volt, ezért a megelőző 12 hónapban keletkezett külkereskedelmi többlet-mutató – a tavalyi nagy emelkedés után – idén 270-280 milliárd dollár körül stabilizálódott.

Ebben viszont jelentős szerepet játszott eddig a szezonális hatás, ugyanis a februári holdújév miatt mindig megemelkedik a belső fogyasztás és így az import, ami mérsékli a külkereskedelmi többletet – hangsúlyozza Pápa Levente, az OTP Bank stratégája. Ha csak az első öt hónap adatait vizsgáljuk, akkor a tavalyi 36,9 milliárd dollár után idén 82,1 milliárd dollár pluszt hozott a külkereskedelem. Ezt alapul véve egy újabb gyorsulásnak kellene következnie, ha a tendencia töretlen. A legutóbb kirobbant kínai bankközi pánik után arra vár egyértelmű választ a piac, hogy az új adatok megerősítik-e az eddigi trendet, vagy valamilyen változás történik benne. Lehet, hogy a júniusi adat még nem szolgálja az eligazodást, de a következő háromnégy hónap adatai alapján már tisztább lesz a kép.