Úgy nyertek, hogy vesztettek
Márpedig a hitelintézeti törvény szerint érvénytelen az a szerződés, amelyben nem sorolnak fel minden, az ügyfelet érintő költséget – erre hivatkozva az adós a megállapodás semmisségének kimondását, az eredeti állapot helyreállítását, a felvett kölcsönt meghaladóan befizetett összegek visszatérítését kérte. Az OTP érve szerint a két árfolyam különbözete, az úgynevezett árfolyamrés nem költség, hanem a felek közötti elszámolás része, ezért nem kell szerepelnie a szerződésben. A bíróságnak először tehát azt kellett megállapítania, hogy az árfolyamrés valójában minek minősül.
Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében az OTP-nek adott igazat, míg a másodfokon eljáró testület a szerződés érvénytelenségét és az eredeti állapot helyreállítását találta indokoltnak. Így jutott el az ügy a Kúriához. A legfelsőbb bírói fórum szerint ugyan tény, hogy a költség fogalmát a jogszabályok nem határozzák meg egyértelműen, a kétféle árfolyam alkalmazása azonban szükségszerűen többletkiadást jelent az ügyfelek számára, vagyis nem lehet másnak tekinteni, mint költségnek. A Kúria sokak meglepetésére a polgári peres ügyben kikérte Polt Péter legfőbb ügyész véleményét is.
A legfőbb ügyész úgy ítélte meg, hogy az eladási és a vételi árfolyam különbségéből eredő bevétel a devizaváltás díjának tekinthető, de az nem a kölcsönszerződés része – ez lényegében az OTP érvelését támasztotta alá. Ezzel azonban a Kúria nem értett egyet, a bírói testület szerint a devizahitel törlesztése és a deviza forintra vagy a forint devizára váltása egymástól elválaszthatatlan elemek. Az árfolyamrést pedig már csak azért is fel kell tüntetni a szerződésben, mert e nélkül a bank szabadon módosíthat ezen a feltételen. A Kúria tehát osztotta a másodfokon eljáró bíróság álláspontját: mivel az árfolyamrés nem szerepelt a szerződésben, a megállapodást érvénytelennek kell tekinteni.
Ezek után arról kellett határoznia a Kúriának, mi következik a szerződés érvénytelenségéből. A bíróságoknak több lehetőségük is van, ebből az egyik az adós által is kért semmisség megállapítása, az eredeti állapot helyreállítása, a legfelsőbb bírói fórum azonban – szemben a másodfokon eljáró bírósággal – nem így döntött. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka megszüntethető – ez ebben az esetben azt jelenti, hogy a Kúria utólag beleiratta a megállapodásba, hogy a devizavételi és -eladási árfolyam különbözete az adós költsége, az árfolyamrés mértéke pedig a szerződés megkötésekor az OTP-nél érvényben lévő egy százalék. Az indoklás szerint egyrészt az árfolyamrés mértéke nyilvános adat volt, tehát az ügyfél ismerhette azt.
Ráadásul az akkor hatályos, a teljes hiteldíjmutató (THM) számításáról szóló kormányrendelet szerint a THM kalkulálásakor ezt is figyelembe kellett venni, vagyis az adós úgy vette fel a hitelt, hogy a hiteldíjmutatóban benne volt az árfolyamrés, így a várható terhek mértékéről is pontos tájékoztatást kapott. Mindebből az következik, hogy hiába adott igazat a Kúria a devizahitelesnek, eredeti célját, a szerződés semmissé nyilvánítását, a felvett hitelt meghaladó tartozásának eltörlését nem sikerült elérnie. A történetben volt még egy csavar. Az OTP 2008 őszén a korábbi egyről két százalékra emelte a devizavételi és -eladási árfolyam különbségét. A Kúria álláspontja szerint az első fokon eljáró bíróságnak most azt kell megvizsgálnia, hogy ez az emelés, a megállapodás egyoldalú módosítása jogszerű volt-e, és ha nem, akkor menyi pénz jár vissza az adósnak.
Mivel ebben az esetben a törlesztőrészlet egy százalékáról beszélünk, a tét nem nagy, mindössze havi pár száz, összességében talán néhány tízezer forint – 2010 ősze óta ugyanis a bankoknak középárfolyamon kell kiszámolniuk a törlesztőrészletet. Ráadásul amikor az OTP változtatott az árfolyamrésen, a szerződések egyoldalú módosítását még semmi sem korlátozta, a vonatkozó előírásokat csak 2009 tavaszán szigorította a parlament. A Kúria tegnapi döntésének azért van nagy jelentősége, mert a bíróságoknál mintegy ezer devizahiteles per van folyamatban, és ezek egy jelentős részében az árfolyamrés alkalmazása miatt támadják a bankokat. A legfelsőbb bírói fórum ítélete szerint azonban az önmagában nem volt jogszerűtlen, hogy a bankok kétféle árfolyamot alkalmaztak, másrészt nem jelenti a szerződés semmisségét, ha az árfolyamrést nem tüntették fel költségként a szerződésben.
Szász Károly, a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnökének június közepén a Kúriának írt, nagy vihart kavart levele szerint a devizahitelek semmissé nyilvánítása közel 1700 milliárd forint veszteséget okozna a bankoknak, amely egyértelműen veszélyeztetné a bankrendszer működőképességét és így a bankbetétek visszafizetését. Az árfolyamrés visszamenőleges eltörlése kisebb, de így is jelentős, 284 milliárd forintos veszteséget okozna. Ugyan a Kúria tegnapi döntése eseti, és nem jogegységi volt, ám a bíróságok várhatóan ennek megfelelő döntéseket hoznak majd a jövőben, ami azt jelenti, hogy az árfolyamrés miatt már nemigen éri meg perelni.
Ugyan devizahiteles perben ez volt a Kúria első döntése, a legfelsőbb bírói fórum tavaly már kiadott egy elvi állásfoglalást a témában. E szerint nem ütközik a jó erkölcsbe, ha a hitelszerződésekben a kamat mellett költséget és díjat is felszámolnak a bankok, és nem sérti a jogszabályokat az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége sem. Az árfolyamrés mellett ez volt az a két terület, amelyre még gyakran hivatkoztak a devizahitelesek bírósági beadványaikban. A Kúria eddigi állásfoglalásai egyébként megfelelnek annak, amit a PSZÁF gondol a témáról: a felügyelet szerint önmagában a devizahitelezés, illetve a bankok általános gyakorlata jogszerű volt. Egyes megállapodásokkal persze lehettek problémák, a PSZÁF is indított és nyert közérdekű pereket jogszabályba ütköző szerződési feltételek miatt.
A Kúriát támadja a Fidesz
A Fidesz véleménye szerint a Kúria csütörtöki döntésével a bankok oldalára állt a devizahitelesekkel szemben – mondta sajtótájékoztatóján Kocsis Máté, a kormánypárt kommunikációs igazgatója. A Fidesz számára a döntés elfogadhatatlan és felháborító, a devizakárosultak joggal érezhetik úgy, hogy az igazságszolgáltatás cserbenhagyta őket – folytatta. A határozatnak beláthatatlan pénzügyi következményei lehetnek a devizakárosultakra nézve – tette hozzá. Rogán Antal frakcióvezető azt mondta: egyetért azzal az állásponttal, amelyik szerint a devizahitelek hibás termékek. Magyarázatként kifejtette: annak a sok százezer embernek, aki annak idején azt hitte, hogy a forintalapúnál kedvezőbb kölcsönhöz jut, körülbelül a 90 százaléka nem volt tisztában a kockázatokkal. A bankoknak viszont mindegyike tudta azt, hogy hibás és kockázatos termékeket akarnak „rásózni” az ügyfeleikre. Ezért a felelősség a pénzintézeteké – érvelt. (MTI)
