Ez ugyan csak 56 milliárd forinttal haladja meg az előző év első negyedévét, de emlékezzünk: akkor is kemény nadrágszíjmeghúzásokra volt szükség, hogy három százalék alatt lehessen tartani a hiányt. Ilyen magas deficitre 2011 vége, a magánnyugdíjpénztárak államosításából származó bevételekre alapozott költségvetési költekezés óta nem volt példa.

A probléma bevételi és kiadási oldalon egyaránt jelentkezik, ám az utóbbi a jelentősebb. Az áfabevételek kisebbek a tavalyinál 0,3 százalékkal, holott elvben két-három százalékos emelkedés elvárható lett volna. Az összes bevételek 3,6 százalékkal növekedtek, leginkább az energiaszektor különadójából, hiszen itt hatszoros volt a befizetés az első negyedévben.

A magasabb hiány oka főként a kiadások növekedése. Az állam 5,1 százalékkal költött többet a tavalyinál (3402 milliárd forintot), vagyis az inflációt meghaladó mértékű volt az emelkedés. A költekezés oka a KSH szerint részben az árvízi védekezés, a katasztrófavédelmi fejlesztések növelték meg az állami beruházások értékét a tavalyihoz képest 16,8 százalékkal. A legnagyobb tételt a pénzbeni társadalmi juttatások képezik, ez az összes költés harmadát teszi ki – itt pedig a mért 2,2 százalékos emelkedés is alaposan meglátszik a büdzsé hiányszámain.

A kiadást a nyugdíjak növelése vitte el: hét százalékkal költött többet az állam nyugdíj- és nyugdíjszerű ellátások kifizetésére a tavalyinál. A többi juttatásra fordított összeget viszont csökkentette. Óriási tétel még az állami bérek kifizetése, hiszen a kiadások ötödét teszi ki a majd 700milliárdos tétel: ez 5,4 százalékkal nőtt. A kamatkiadások 8,9 százalékkal vittek el több pénzt. A kamatokra az állami pénzek 9,4 százaléka, 321 milliárd forint ment el.

A KSH adatai többet árulnak el a költségvetés folyamatairól, mint a szaktárca havi pénzforgalmi jelentései. Az utóbbiak folyamatosan az önkormányzatoktól átvett intézmények többletfinanszírozási terheivel magyarázzák a számokat, a KSH adatai azonban már a teljes állami szektor bevételeit és kiadásait mutatják, itt tehát az egyes intézmények átvétele nem befolyásolhatja az adatokat.