Az elnök-vezérigazgató távozását a Takarékbank nem indokolta, de úgy tudjuk, a kormány előterjesztésére született, a múlt héten elfogadott törvény miatt távozik, amely lényegében államosítja, állami irányítás alá vonja a takarékszövetkezeti szektort. A Takarékbank a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta többségi tulajdonába kerül, a szövetkezeti hitelintézeteket pedig – bár látszólag megőrzik önállóságukat – lényegében a pénzintézet fiókhálózatává degradálják. Információnk szerint a legnagyobb takarékszövetkezeti integráció, a Takarékbankkal együtt 105 hitelintézetet tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség múlt pénteki ülésén Csicsáky Péter már jelezte a tagoknak, hogy a folyamatban nem kíván részt venni, ezért lemond a pénzintézet élén betöltött pozíciójáról.

A Takarékbank vezetője ugyan még magától távozott, ám vélhetően lesznek jó páran, akiknek kényszerből kell menniük. A múlt csütörtökön elfogadott törvény értelmében a Takarékbank részleges tulajdonosi, illetve menedzsmentjogokat szerez a takarékok felett: átmeneti időre felfüggesztheti, de akár fel is mentheti a szövetkezeti hitelintézetek vezetőit, és új vezetőt kinevezni is csak a Takarékbank engedélyével lehet majd.

A takarékszövetkezeti rendszer átfogó, meglehetősen rapid átalakítását részben a hitelintézetek tőkehelyzetével indokolta a kormány. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) júniusban publikált kockázati jelentése szerint azonban a szektor 2008 óta stabilan 12 százalék körül tudta tartani tőkemegfelelését (a törvényi előírás nyolc százalék). Az is igaz ugyanakkor, hogy a megfelelő általános tőkehelyzet ellenére az egyedi intézményeknél lehetnek problémák. A 125 takarékból 25-nek volt 2012 végén tíz százalék alatt a tőkemutatója, a szórt tulajdonosi háttér pedig kockázatot jelent egy esetleg szükséges feltőkésítés során. A PSZÁF ezért további, egyesülések vagy beolvadások útján megvalósuló konszolidációra számított.