Az áprilisi ugrásra magyarázat lehet, hogy a mérlegből kikerült a Nokia, a komáromi gyár tavalyi bezárása után az export értéke folyamatosan rosszabb volt az előző időszakokban tapasztaltnál, ám most – hogy egy év eltelt – ez a hatás már nem jelentkezik.

Legfontosabb exportpiacunk, Németország 3,9 százalékkal importált több magyar árut, miközben 6,6 százalékkal küldött többet. Az EU tagállamai kitüntetett szerepet játszanak kereskedelmi kapcsolatainkban: 2013 első négy hónapjában az export 77, az import 70 százalékát bonyolítottuk le az EU 27 tagállamával. A kivitel volumene 2,8, a behozatalé pedig 0,8 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Az EU-val szembeni külkereskedelmi többletünk április végén 1067 milliárdnál járt.

Valami egyébként nem stimmel a kormány keleti nyitási politikájával, legalábbis Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár vegyes bizottsági elnöki megbízatásainak gyorsan bővülő számai és a Központi Statisztikai Hivatal által közölt eredmények között szerves kapcsolat nem mutatható ki. Ha nem cserélték fel véletlenül az export és az import oszlopokat a KSH kedden kibocsátott áprilisi külkereskedelmi statisztikájában, akkor fejlődés helyett inkább visszafejlődésről lehet beszélni. Az ázsiai országokkal folytatott kereskedelmünk szaldója az év első négy hónapjában negatív volt, ami önmagában nem meglepő, az viszont már igen, hogy az export-import olló tovább nyílt, azaz behozatalunk 3,1 százalékos csökkenése mellett exportunk 5,8 százalékkal esett vissza. Az egyenleg –405 milliárd forintot mutat 2012 első négy hónapjához képest, pedig a bázis is alacsony volt a recesszió miatt. A folyamatosan nyomon követett tíz ázsiai ország közül csupán Izrael és az Egyesült Arab Emírségek jelentenek kivételt, velük szemben pozitív maradt a mérlegünk, noha az oda irányuló export hét, illetve nyolc százalékkal csökkent. Oroszország külön eset: az energiahordozók és a nyersanyagok világpiaci olcsóbbodásának köszönhetően importunk 7 százalékkal nőtt, 12,3 százalékos exportbővülés mellett. Kínai importunk viszont szokás szerint nagyobb ütemben nőtt az exportnál (12,4, illetve 10,3 százalék).