„Egy perc kiképzést sem kaptunk”
– Olyan, mint a németeké, csak sokkal bonyolultabb és értelmetlenebb – magyarázta egy vajdasági magyar kamionos. – Teljesen fölösleges adatokat kér: szélességet, magasságot – holott ami eltér a szabványtól, az eleve csak külön engedéllyel közlekedhet. A vajdasági férfi éjjel fél háromkor lépett be az országba. Mondták neki, hogy áll a rendszer, szerintük nyugodtan mehet ingyen. Ő azonban nem akarta, hogy megbüntessék, ezért odament az autópályafelügyelet autójához, és kérte: adják írásba, hogy mehet ingyen. Nem adták írásba, így inkább várt. Hat óra után indultak meg az automaták, akkorra tele lett a benzinkút parkolója kamionokkal. Az egyik automata először nem működött, aztán kezdett életjeleket adni, de akkor meg kiderült: nincs benne papír. A benzinkút pénztárosnője megpróbált bele papírt tenni, de a gép nem akarta betekerni a papírt, senki nem tudta, melyik gombot kellene ehhez megnyomni az érintőképernyőn.
– Egy perc kiképzést nem kaptunk – mondta bocsánatkérőleg a pénztáros hölgy. Végül minden gombot megnyomtak, mire a gép behúzta végre a papírt, de egyúttal ki is kapcsolta magát. Technikai segítség nem volt, jobb híján a benzinkutas fiút hívták segítségül, mindhiába. Közben valaki hallgatta a rádióban, hogy újra leállt a rendszer, és megint ingyen lehetne menni. De senki nem kockáztatott.
A vajdasági kamionos Székesfehérvárra akart menni, de délről szerette volna megközelíteni a várost –a program azonban ezt nem hagyta. Mondták neki: írja be, hogy Kiskunhalas érintésével akar Fehérvárra menni – a szoftver azonban kíméletlenül visszaterelte az M5-ös autópályára. Másnál Hegyeshalmot nem fogadta el, Nickelsdorfot igen.
Az útdíj rettenetesen megdrágult: a vajdasági férfi korábban 13 eurót fizetett ugyanazért, amiért most 113-at kellene. Majd a cégtulajdonos kifizeti – azon aggódott inkább, hogy mikor tud elindulni. A kamionosok egyelőre csak viccelődtek kínjukban – összeveszni nem volt kivel. Egyszer került csak sor hangosabb szóváltásra: amikor az automata által kiállított iratot a pénztárgép nem fogadta el, és újra kellett volna tervezni az utat, a sorban állók azonban azt akarták, hogy a pórul járt sofőr ne menjen vissza a géphez, hanem újra a sor végéről kezdje a várakozást.
Ebből a pénzből csökken a rezsi?
Jó a rendszer – mondta egy hivatalos ember hajnali három után a Mosoni pihenőhelyen. – Kinek jó? – hördült fel két kamionos is, akik háromnegyed egy óta próbálkoztak „viszonylati jegyet” venni az automatából, mielőtt az ÁAK is beismerte, hogy a HU-GO összeomlott. A „túlterheléses támadáson” kínjukban nevettek a kamionosok. Kérdésükre a reggeli órákban kaptunk választ. A benzinkúton zsörtölődő kamionosokhoz odament egy idősebb hölgy, s közölte velük: ne panaszkodjanak, hiszen „jó ez a magyar embereknek”, mert „az ilyen bevételekből lehet csökkenteni a rezsit”. Férje érzékelte a kamionosok tekintetéből, hogy nem nagyon kellene feszíteni a húrt, gyorsan kituszkolta a boltból a feleségét.
A kevés üzemóra közepette volt szerencsés is. Egy Budaörsre igyekvő magyar kamionos végre sorra került, beírt még három másik célállomást is. Felsóhajtott, ment a kasszához, nyújtotta a bankkártyáját. A pénztáros csóválta a fejét. – Ezt a kártyát itt nem tudjuk elfogadni. (H. F.)
