Marika és a magyar OBU, avagy csúcstechnológia sátorból

Jászberényben nem újdonság a fóliasátor, a primőrárut a gazdák a Jászság fővárosában is fólia alatt termesztik. A tapasztalt őstermelők alighanem mégis zavartan pislogtak, amikor a helyi elektronikai üzem májusban felhúzta saját, sárga sátrát. A korai paradicsomnak már késő volt, chipet szerelni pedig mégse lehet sátorban. Vagy mégis?

A KÓD Kft.-nél megpróbálták, és a 140 ezer euróból felállított szerelősorukról naponta ezrével kerülnek le a 3,5 tonnánál nagyobb tehergépkocsik elektronikus útdíjfizetését szolgáló fedélzeti berendezések. Az angol elnevezés rövidítése nyomán OBU (on-board unit) néven ismert műholdas járműkövető és díjfizető eszközök saját fejlesztésű változatának jót tehetett a fólia alatti klíma. A magyar útdíjrendszer július 1-jei bekapcsolása előtt, idejekorán elkészült szerkezetet legalábbis az európai útdíjszedés zászlóvivőjeként számon tartott német T-Systems néhány hete Dublinban is bemutatta a kifejezetten a témával foglalkozó Intelligent Transportation Systems (ITS) Expón.

A sátorozást mindenesetre Marika néni találta ki nagyjából két hónapja. Kuti Mihályné, a KÓD Kft. alapító tulajdonosának felesége a maga szedte gombából készült pörkölttel brillírozott a családi ebédnél, a megszokott dicséretek helyett azonban be kellett érnie egy új üzemcsarnok építésének részleteiről szóló vita meghallgatásával. A mérési és automatizálási üzemmérnöki végzettséggel gombászni járó üzletasszony hamar megértette, hogy a cégvezetésen osztozó férje és fia azért akar új könnyűszerkezetes üzemcsarnokot építeni, mert a meglévő lemeztetős nem alkalmas a kamionok műholdas fedélzeti berendezéseinek összeszerelésére és beüzemelésére.

A több száz négyzetmétert lefedő bádogtető alól a készülékek nem „látják” a műholdakat. Csak hát egy új üzemcsarnok építésére nem volt idő, a gyártásnak egy-két héten belül meg kellett indulnia. A vitát lezárandó ezért bedobta saját ötletét: toldják meg a meglévő épületet egy sátorral. Az ebéd utáni kávéra nem is volt szükség – emlékszik Kuti Gábor. Az ügyvezető szerint 96 négyzetméteres légkondicionált sátruk napokkal később már állt, és az első OBU-k is elkészültek. De ez már az út vége volt. Ahogy meséli, a saját fejlesztésű fedélzeti berendezések története tavaly nyáron kezdődött.

Méghozzá azzal, hogy egy cégen belüli beszélgetésben felmerült: a KÓD számítógépes adatkommunikáció védelmére kifejlesztett – és ma már a mobiltelefonok közti beszélgetések titkosítására is alkalmas – eszköze használható lehet a tehergépkocsik elektronikus útdíjfizető rendszereiben. Az első prototípusokat a nyár elején próbálták ki. A termékei révén több nagy német autógyártóval, energetikai céggel és minőségbiztosítókkal egyaránt kapcsolatban álló vállalkozásnak már csak a megfelelő partnert kellett megtalálnia. Nem voltak nyugodtak, amikor a német útdíjrendszer üzemeltetője, a Toll Collect specialistái ellátogattak Jászberénybe. Az első bemutatók után a vendégek határozottan érdeklődni kezdtek a német sztrádákon használt fedélzeti berendezéseknél fejlettebb magyar OBU iránt.

Ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy hétről hétre új elvárásokat támasztottak a magyar mérnökökkel szemben. A kezdetben hat fejlesztőnek munkát adó szerkezeten tavaly ősszel már ötven szakember dolgozott, és a projekt költségei ma már meghaladják az egymillió eurót. Végül azonban elkészült egy olyan fedélzeti berendezés, amely kielégítette a Toll Collect valamennyi követelményét. És felmerült a lehetőség, hogy ha a T-Systems megnyeri az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. időközben meghirdetett útdíjtenderét, a magyar OBU bekerül a megvásárolható készülékek közé. A magyar útdíjrendszer bevezetésére kiírt tender januári bukása rossz hír volt, de Kuti Gábor szerint cégüket nem rázta meg. A német partnerek ugyanis nem szakítottak a jászberényi elektronikai gyártóval.

És akkor sem váltak ellenféllé, amikor a KÓD a tavasszal kapcsolatba került a saját útdíjszedő rendszerének ötletét finomító i-Cell Kft.-vel. A továbblépést senki nem gátolta, és az egyeztetések során kiderült: az elektronikus fizetési megoldásokkal foglalkozó budapesti rendszerintegrátornak a HU-GO útdíjprojektben szüksége lenne a magyar fejlesztésű fedélzeti berendezésekre. Az egyetlen megoldandó feladat az S900 típusjelzésű készülékek sorozatgyártását biztosító feltételek megteremtése maradt. A KÓD központi telephelyén egy háromszáz négyzetméteres üzemrész falát kibontották, és megtoldották egy 16 méter hosszú, hat méter széles sátorral. A ponyva alatt május derekán indult meg a termelés. A nyomtatott áramkörök gyártását végző üzemből érkező alaplapok és a mechanikai szerelvények összeszerelését a társaság szakembereinek irányítása mellett diákok végzik.

Őket egy diákmunkaerő-kölcsönző közvetítette ki a társasághoz. A három műszakban dolgozó 96 középiskolás feladatai a mechanikai szereléstől a csomagolásig mindenre kiterjednek. A szaktudást igénylő műveleteket, például az OBU-k beüzemelését, működésének ellenőrzését, ha szükséges, az elektronikai javításokat a KÓD szakemberi végzik. A szélvédőre ragasztható, szivargyújtóhoz csatlakoztatható első százezer S900-as július végére készül el. Ezek első kontingensei a Vodafone, a későbbiek a Telekom hálózatán kommunikálnak majd. Ettől függetlenül mindkét szolgáltató kártyái két év kommunikációhoz lesznek feltöltve. Ha pedig az OBU felhasználta keretét, a kártyája lemerülését jelzi használójának. A következő két esztendőre így időben fel lehet majd tölteni a készülékeket.

A teljes körű minőségellenőrzés után dobozba kerülő OBU-k megfelelnek a német Toll Collect követelményeinek, és már most tudják mindazt, amit az ÁAK elektronikus útdíjrendszerének teljes kiépítése után elérhetnek a felhasználók. A közúti fuvarozók néhány gomb segítségével beállíthatják, hogy milyen járműkategóriában közlekednek. Azaz ha egy négytengelyes tehergépkocsi telephelyén hagyja pótkocsiját, és kéttengelyesként indul útnak, a gépkocsivezető megadhatja a díjrendszernek az úthasználat költségét alapvetően meghatározó változást. A fedélzeti berendezések a mobil interneten keresztül automatikusan frissítik adatbázisukat. Így a jelenleg kilenc idegen nyelvű menüvel piacra kerülő készülékek a későbbiekben letöltik majd a nyelvkészlet bővített változatait is.

És ha az útdíjrendszer felkészül az adatok átadására, a kamionosok folyamatosan információhoz juthatnak az ÁAK-nál vezetett útdíjszámlájuk összegéről: jelzést kapnak, ha a számla kimerülőben van, és azt is lekérhetik majd, hogy az adott útvonalon keretük terhére mekkora távolságot tehetnek még meg. A sátor bevált Jászberényben, de Kuti Gábor szerint hosszú távon nem terveznek vele. Ha a HU-GO rendszer július 1-jei bevezetésével járó megrendelői roham lecseng, a KÓD belekezd egy a meglévő üzemcsarnokaihoz hasonló, de semmiképpen sem lemeztetős szerelőterület kialakításába. A fő cél ugyanis még mindig az, hogy a magyar fedélzeti berendezések a német Toll Collect szolgáltatásaiban is szerephez jussanak. Ehhez pedig évszaktól függetlenül dolgoznia kell a jászberényi szerelősornak. A munka nem állhat le mondjuk azért, mert a hó benyomja a sátor tetejét.

Modern sztahanovisták

Kényszerből lett vállalkozó, de Kuti Mihály egy percig sem bánta. A 2012-ben 9,45 milliárd forint árbevétel mellett 533 millió forintos nyereséget termelő KÓD Kft. alapítója a nyolcvanas években kisiparosként kezdett háztartási gépek elektronikai egységeivel foglalkozni. A hűtésvezérlések szerelésével 1988-ban került kapcsolatba, és a kilencvenes évek végén már az alakuló kiskereskedelmi láncok üzleteinek többségében használták fejlesztéseit, biztonsági berendezéseit. A külföldi kapcsolatokat pedig az alapozta meg, hogy cégével részt vett a ferihegyi repülőtér 2B termináljának épületvillamossági szerelésében is. Fia, Kuti Gábor 2001-ben kapcsolódott be a vállalkozás munkájába. Első közös munkájuk az Electrolux villamos részegységeinek gyártása, korszerűsítése volt.

Akkor megépült üzemükben ma már csaknem kétszázan dolgoznak. Szereldéjükben a háztartási hűtőgépek elektronikai részegységei mellett erősáramú kapcsolószekrények készülnek nyugat-európai exportra. Munkatársaik kezdeményezésére sajátos ösztönzőrendszert vezettek be. Üzemcsarnokukban a munkaállások számítógépes felügyelet alatt dolgoznak. Percről percre nyomon követhető, kinek hány munkadarab ment át a kezén. A normához képest megállapított teljesítményt pedig a falra szerelt LCD-monitoron, illetve a munkahelyek számítógépes kijelzőin bárki nyomon követheti. Látszik a havonta több tízezer forintos prémiumot jelentő többlet és az elmaradás is. Ottjártunkkor a bejárat mellett világító képernyőn a munkatársak neve mellett 114-117 százalékos teljesítés villogott.

A német cégeket is érdekli a jászberényi fejlesztés
A német cégeket is érdekli a jászberényi fejlesztés
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.