Bár a nemzetgazdasági miniszter a szavazás előtt azt mondta, hogy „van olyan bank”, amely nem terheli ügyfeleire az adót, az általa említett felügyeleti felmérés szerint ezt a pénzintézetek 94 százalékban megteszik. Az MKB már bejelentette, hogy emel, de több más bank is drágításra készül. A tranzakciós adó esetében a készpénzfelvétel drágul a legnagyobb mértékben: az eddigi 3 ezrelékkel szemben 6 ezreléket kell fizetni, vagyis minden ezer forint után hat forintot. A készpénz drágításával a kabinet – a bevételi számok teljesítése mellett – az elektronikus bankolás, az átutalások és a kártyás fizetések felé szeretné terelni ezzel a lakosságot, viszont ezek ára is emelkedni fog.

Itt az eddigi kétezrelékes illeték három ezrelékre emelkedik, de a felső korlát megmarad. Az államnak az idén 45, a következő esztendőtől kezdve pedig évente 110 milliárd forint bevételt jelent az intézkedés. Közben augusztustól az átlagos család – bankolási szokásainak függvényében –havonta ötszáz és ezer forint közötti összeggel fizet majd többet a banknak a díjak emelkedése révén. Egy hónapon belül mindenütt a bankhasználati díjak emelése következhet, és elképzelhető, hogy az ingyenes kártyás fizetésről is le kell majd mondanunk. A banki díjak emelkedése akár nagyobb is lehet annál, mint ami a tranzakciós illeték mostani emeléséből következik.

A csomag friss eleme az elméletben a bankokra kirótt teher visszamenőleges növelése ugyanis, amit a kormány azzal indokolt, hogy elmaradt a bevétel a várttól. Valójában a kormány csak szeretett volna részesedni abból az állítólagos nyereségből, amelyet a hitelintézetek az önkormányzati adósságok átvállalása kapcsán szerezhettek (abból, hogy a rossz helyi adósok helyett egy jól fizető államot kaptak). Ezért az átvállalt adósság 7 százalékát díj formájában kérték volna vissza, ám megijedtek annak lehetőségétől, hogy a hitelminősítők és a befektetők ezt az államcsőd egy formájának tekintik majd (hiszen így az állam az adósságának egy részét csak nem fizetné ki).

Egy hét alatt új terhet találtak ki tehát, egyszerűen előírtak a tranzakciós adóra a bankoknak egy pótbefizetést. A bankok ezzel jól jártak meg nem is: a legújabb teher majdnem a duplája a réginek (45 helyett 75-80milliárd befizetésével jár), de legalább könnyedén áthárítható az ügyfelekre. A banki díjak növelése ezért most nagyobb lehet, mint az a csekkadó augusztusi növeléséből következne. Tovább emeli a családok terheit, pontosabban csökkenti a bevételeit a kamatadó növelése is, amiből az idén 8,5, jövőre 20 milliárd forintot remélhet a kormány. A 16 százalékos kamatadót augusztustól 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli még, ezt a bankoknak automatikusan le kell majd vonniuk.

Vagyis: százezer forint 4 százalékos kamaton lekötött betét után havi 280 forint kamatot írtak eddig jóvá az adó levonását követően, ám augusztustól csak 260-at fognak. Ebből következik egyébként, hogy ilyen kamatfeltételek mellett legalább három hónapra kell lekötni a bankban a pénzt, hogy a készpénzfelvétel díját a kamatokból ki lehessen fizetni. Aki kevesebb időre teszi be a pénzét, az kisebb összeget kap majd vissza, mint amit betett. Jó hír viszont, hogy ez ügyben az állam magának kedvezett: a rövid parlamenti vita során a szabályokat úgy módosították, hogy a magyar állampapírok (és az ezekbe fektető befektetési alapok jegyeinek) hozama után nem kell megfizetni az extra 6 százalékos bank adót, csak az eddigi 16 százalékot.

Ennek eredménye, hogy két hónap is elég ahhoz, hogy a hozamokból kijöjjön a befektetés készpénzes felvételének a díja. Mindezekhez képest szinte elenyésző tételt jelent a cégeket terhelő elvonások növelése. A telefonadót a céges előfizetőknél az eddigi percenként és SMS-enként két forintról háromra emelték augusztustól, miközben a teher felső korlátját az eddigi 2500 forintról 5000 forintra növelték. Utóbbi nagyon fájni azoknak fog, akik a saját kis- vagy közepes vállalkozásukban számolták el a mobilköltséget, hiszen az adót a szolgáltatók itt ráterhelhetik a fogyasztókra (miközben a magánszemélyek esetében ezt nem tehetik meg). A bevétel ebből a forrásból szintén 8 milliárd forint lehet az államnak ebben az évben, míg 2014-től már 20 milliárd.

Ha azonban ez nem lenne elég, a csomag akár a gázárak növekedését is magával hozhatja: a bányajáradékot elvben 12 százalékról emelik 16 százalékosra (10 milliárdos idei, és 24 milliárdos jövő évi bevételért). A valóságban azonban az állam az itthon kitermelt ásványi anyagok bevételének 22 százalékát zsebeli majd be, a magas olajárakhoz ugyanis automatikus emelés is kötődik. A csomag ráadásul ezt az automatizmust is kiterjeszti az itthon bányászott, hatósági áron átadott földgázra is (ami a bányajáradék-bevétel 60 százalékát jelenti). Az emelés emiatt a rezsicsökkentést is veszélyezteti – legalábbis egy végül elbukott bizottsági módosító indítvány ezzel indokolta, hogy miért nem kellene ilyen magas terhet kivetni ezekre a termékekre.

Besöpörték a takarékokat

Hiába próbáltak meg mindent a takarékszövetkezetek vezetői az elmúlt pár napban, a parlament tegnap érdemi módosítás nélkül megszavazta a szövetkezeti hitelintézetek működését átalakító jogszabályt. A területért felelős kormánybiztos, Vojnits Tamás múlt péntek este szétküldött levelében hívta hétfő reggelre a parlamentbe egyeztetésre a takarékok képviselőit, ám azt, hogy milyen mélységű átalakítást tervez a kabinet a szektorban, csak a másnap, az Országgyűlésnek benyújtott törvénytervezetből ismerhették meg az érintettek.

A jogszabály lényegében központi irányítás alá vonja a szövetkezeteket: a takarékoknak kötelezően csatlakozniuk kell egy új integrációs szervezethez, ebbe beolvasztják intézményvédelmi alapjaikat, a jelenleg a többségi tulajdonukban lévő ernyőbank pedig az MFB és a Magyar Posta kezébe kerül. A Takarékbank kötelező előírásokkal egységesítheti üzletpolitikájukat, termékeiket, ráadásul felügyeleti jogkört is kap: ellenőrzi a szövetkezetek működését, az előírások betartását, felfüggesztheti, de akár le is válthatja a takarékok vezetőit. Ugyan a takarékszövetkezetek formailag megtartják önállóságukat, ám az intézkedések révén lényegében egy másfél ezer fiókból álló hálózatot üzemeltető pénzintézet jön létre. (H. B.)