Kiegyezett a kabinet Brüsszellel
Az ifjúsági munkanélküliség lesz a fő téma a csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcson. Egyes tagállamokban 50 százalék körüli a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája, vagy ahhoz közeledik. Ezzel együtt kétségtelen: a szeptemberben választások elé néző Angela Merkel kancellár is jó kampánytémát lát benne, és manapság alig történik valami az EU-ban a németek ellenében, viszont annál több minden zajlik Berlin kérésére. Július elején ráadásul a német fővárosban lesz a témában vezetői szintű konferencia.
Az uniós állam- és kormányfők megvitatják, hogyan tudják minél hatékonyabban elkölteni azt a hatmilliárd eurót, amelyet az uniós költségvetésben az ifjúsági munkanélküliség enyhítésére szánnak. Azt Brüsszelben is elismerik, hogy az összeg csepp a tengerben, és a munkanélküliséget elsősorban tagállami szinten lehet kezelni, de uniós szinten is megpróbálják enyhíteni ezt a válságot. Megbeszélik azokat a sikeres praktikákat, gyakorlatokat is, amelyek egyes tagállamokban segítenek a fiataloknak belépni a munka világába. A vezetők azt is áttekintik, hogyan áll az európai gazdasági növekedés beindítása. Tavaly egyeztek meg a növekedési paktumban (a többi közt tízmilliárd euróval növelték az Európai Beruházási Bank tőkéjét), aminek kevés kézzelfogható eredménye volt.
Lázasan dolgoznak Brüsszelben eközben a bankunió építésén, ami szintén napirenden lesz az EU-csúcson. A tagállamok képviselői szerda éjjel is egyeztettek még az egységes bankszanálási rendszerről, amely harmonizálná a szabályokat, milyen részben vegyenek részt a tulajdonosok, részvényesek, betétesek a bajbajutott bankok feltőkésítésében, mikor lépjen be a (legtöbb helyen még létrehozandó) nemzeti bankszanálási alap, és milyen esetekben lehessen hozzáférni az európai mentőalap forrásaihoz. Az európai bankok eltérő portfóliói miatt nehéz a harmonizált szabályok kidolgozása, de a vitát az is nehezíti, hogy a déli államok (és Franciaország is) azt szeretnék, hogy minél egyszerűbben lehessen hozzáférni a mentőalaphoz.
– A franciák meg akarják rövidíteni az utat a németek pénzéig – vázolta a helyzetet egy brüsszeli forrás. A németek persze ellenállnak, de egyelőre az a szándék, hogy még a vezetők csúcstalálkozójáig megegyezés szülessen. Szó lesz még pénteken a bővítésről is. Itt Szerbia a főszereplő, amellyel kapcsolatban – szintén német nyomásra – az a döntés várható, hogy 2014 januárjáig meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat balkáni szomszédunkkal. Stabilizációs és társulási megállapodásról tárgyalás kezdődhet Koszovóval is.
Megegyezés született Magyarország és az Európai Bizottság között is az országspecifikus ajánlásokról (tulajdonképpen a magyar gazdaságpolitika bírálatát jelentő megállapításokról). A magyar kormány több pontot kifogásolt, s a korábbi tanácsüléseken – a tagállamok közül egyedüliként – különvéleményt is megfogalmazott. Az ajánlásokat a bizottság teszi a tagállamoknak, és elvileg a vezetőkből álló Európai Tanács, az EU-csúcs is támogatja az ajánlásokat. Tehát fennállt a veszélye annak, hogy a magyar kormányfő esetleg vétót emel, felhozza a kérdést a csúcson.
Az adóztatási gyakorlattal kapcsolatban megfogalmazott bizottsági kritikákra (a különadók torzító hatása visszaveti a növekedést) a magyar fél azzal hárította el, hogy az adózás tagállami hatáskör, és Budapest annak a brüsszeli kérésnek megfelel, hogy a munka felől a fogyasztás felé tolja az adóterheket. A közfoglalkoztatásra érkezett brüsszeli bírálatokat (túl nagy az aránya a foglalkoztatási kimutatásokat egyébként szépen javító közmunkaprogramnak) a kormány azzal verte vissza, hogy a közfoglalkoztatásnak nincs domináns szerepe a foglalkoztatásban. Ráadásul Magyarországon (például Spanyolországgal ellentétben) jellemzőbb az alacsonyan képzettek magas munkanélküliségi aránya, s ezen a közfoglalkoztatás tud hatékonyan segíteni. A szabályozott energiaárak elleni kifogást azzal az egyébként Brüsszelben is felmerülő érvvel ellensúlyozza a magyar kormány, hogy amíg nincs egységes európai energiapiac, addig muszáj beavatkozni az árak alakulásába.
A kormányzati oldal szintén kifogásolta azt a bizottsági ajánlást, hogy Budapest „kezelje az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályokat”. A magyar fél szerint az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban nem merült fel aggály korábban, hiszen a bírák nyugdíjaztatásánál a diszkriminációt tiltó uniós szabályra hivatkozott Brüsszel, az ügyáthelyezés kérdésében pedig a kormány engedett. Ezért az ajánlás új szövege szerint Magyarországnak „tovább kell erősítenie az igazságszolgáltatást”.
