– A távszerencsejátékok, azaz az online játékok és sportfogadások legális működését szabályozó törvény, amit a Országgyűlés szerdán megszavazott, semmilyen lényegi eltérést nem tartalmaz az első, év elején megismert változathoz képest. Számunkra az sem volt vonzó, éppen ezért a mostani sem az – jelentette ki egyikük. Felvetésünkre, hogy mégis hány olyan vállalat akad majd, amelyik együttműködik a kormánnyal, s hajlandó az elvárt koncessziós és egyéb díjakat kifizetni, annyit válaszoltak: legfeljebb két-három, nem több. Ezek viszont együtt biztosan nem „teszik az asztalra” az online felületek működésétől remélt bevételt.

Kérdéses, hogy a kormánynak összejön-e a remélt tízmilliárdos adóbevétel

Most is az a bajuk a törvényjavaslattal, ami korábban: magas az egy évre meghatározott koncessziós díj. Minden játéktípus után 100-100 millió forintot kell kifizetniük a vállalkozásoknak, és ez az összeg minden évben az inflációnak megfelelő mértékben nőne. Ez annyit jelent, hogy annak a cégnek, amely például kaszinó-, sportfogadás- és nyerőgépoldalt is kínál magyarországi játékosok számára, évi 300 millió forintot kellene befizetnie a költségvetésbe. A lapunknak nyilatkozók egyértelművé tették: ez irreálisan magas a magyar piac méretéhez képest. Ha ezek az elvárások, akkor semmi értelme belevágni, több lenne a gond, mint amennyit hozna. Ráadásul a játékadón felül további terheket is állniuk kellene, így például le kell szurkolni majd a tiszta játékbevétel 20 százalékát. És ezzel még mindig nincs vége: negyedévente a 20 százalék feletti rész 2,5 százalékát, maximum 50 millió forintot is át kellene utalniuk az adóhatóságnak.

Persze az is igaz, hogy a nemzetközi cégeket sem kell félteni. Ahogy korábban már beszámoltunk róla, forrásaink szerint az elmúlt évben a hazai médiában több mint 600 millió forintot költöttek el reklámokra. Vagyis azért van mit a tejbe aprítaniuk, különösen úgy, hogy a hazai piacon megtermelt bevételeik és nyereségük után egyetlen adóforintot sem fizettek Magyarországon, miközben marketingre nem sajnálták a pénzt. Más kérdés, ha ezek a vállalatok valóban úgy döntenek: nem erőlködnek nálunk, akkor nyilván a hirdetésekre sem fognak a tavalyihoz hasonló összegeket fordítani. Ez viszont azt is előrevetíti, hogy a jövőben sok médiacégnél hiányoznak majd ezek a pénzek, ami kínos helyzeteket okozhat egy-egy vállalkozás költségvetésében.

Ilyen feltételek mellett nem sok értelme látszik a törvénynek, legalábbis abból a szempontból, hogy a tervezett adóbevétel összejöjjön. Ahhoz, hogy a lényeg a felszínre jöjjön, kicsit hátrébb kell lépni. A kormánynak – ahogy más területen is, így itt is – alighanem az a szándéka, hogy a piacot magyar szereplővel „töltse be”. Erre pedig kiváló lehetőséget teremt a szabályozó. A Szerencsejáték Zrt. hosszú előkészület, s majdnem egyéves csúszás után, a közelmúltban lépett piacra saját sportfogadási oldalával. Egyáltalán nem titkoltan az volt a cél: érdemi konkurenciát állítsanak a nagy nemzetközi, itthon is elérhető szolgáltatóknak. Saját tapasztalataink szerint erre az Szrt. új terméke alkalmas is. Az viszont nyilvánvaló, hogy egy éles piaci versenyben – akármilyen jó is az új oldal – igen nehéz helyzetben lenne az állami szerencsejáték-szervező. A jogszabály azonban megkönnyítheti az újdonság piaci versenyhelyzetét. A szigorú regulák miatt a nemzetközi szolgáltatók ugyanis egyre kevesebb figyelmet fordítanak a magyar piacra, s inkább veszik a sátorfájukat. Az egyik cég nyilatkozója csak annyit mondott, hogy a hazai ügyfélszolgálati irodát már felszámolták, ez lényegében „fű alatt történt”. A Bwin ennél nyíltabb volt, a közelmúltban jelentette be, 17 ország – köztük Magyarország – esetében nem fogad el új játékosregisztrációt. Ezek arra utalnak, hogy a nemzetközi társaságok szétrebbennek a honi fogadók fölül, így több tere lehet az Szrt. szolgáltatásának. Ez pedig jelentékeny forgalomnövekedést okozhat az állami társaságnál. Így ha nem is játékadó-bevétel formájában, hanem egyéb járulékos elvonások következtében, de mégiscsak összejöhet a remélt 10 milliárd forint ebből a szektorból, amelyet nem a külföldi cégek, hanem döntően a Szerencsejáték Zrt. termel majd meg.

100 MILLIÓ

A VÁLLALKOZÁSOKNAK minden játéktípus után 100 millió forintot kell fizetniük.

20%

A JÁTÉKADÓN KÍVÜL be kell fizetniük a tiszta bevétel 20 százalékát.

50 MILLIÓ

MINDEZEKEN FELÜL negyedévente a játékbevétel további 2,5 százalékát, maximum 50 millió forintot kell utalniuk az adóhatóságnak.