Demján Sándor bankja a Gránit Bank, eddig a vállalkozó közvetett többségében volt. Az üzletember 2010 májusában vásárolta meg a még 1985-ben alapított, majd különböző neveken működő hányatatott sorsú pénzintézetet a Wallis Holdingtól – majd irányt váltott, és online bankot kezdett építeni. Egyik első tulajdonostársa még a vezérigazgató, az OTP-nél korábban lakossági ügyvezetőként tevékenykedő Hegedűs Éva lett. Ő egyébként még az első Orbán-kormány idején volt a felelőse helyettes államtitkárként a lakáshitelezési programnak. Rajtuk kívül még 2011–12-ben négy tulajdonostárs is csatlakozott a bankhoz. Egyikük egyébként Kostevc Péter, aki a Brokernet alapító-tulajdonosaként szerzett hírnevet magának a szakmában, míg a tulajdonosok között szerepel Nyúl Sándor, a Demján-érdekeltség TriGránit operatív vezérigazgatója, valamint Mécs Imre Demján másik állandó üzlettársa is. De a Coop-hálózat is beszállt nemrég, egy partneri együttműködésen keresztül.

A másik pénzintézet a Széchenyi Kereskedelmi Bank, amelyet Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatójának családi érdekeltsége birtokol. A bankot –amelynek hirdetett célja a vidék felemelkedésének segítése, a szövetkezeti hitelintézetek megerősítése, és a vidéki vállalkozások segítése – Töröcskei szintén 2010 tavaszán indította el. Pontosabban: ekkor vásárolta meg a 2008-ban alapított, ám addig valójában nem igazán tevékenykedő Silver Bankot, majd nevezte át, és indította el azt az új céloknak megfelelően.

Demján bankjának alaptőkéjét az állam összesen 2,58 milliárd forinttal emelte meg. Ezzel az állam a 2011-ben és 2012-ben is több mint félmilliárdos, 2010-ben pedig egymilliárd feletti veszteséget produkáló pénzintézetben 49 százalékot szerzett. Vagyis: azért némi ázsiót fizetett a 2,3 milliárdos jegyzett tőkével rendelkező, profitot nem termelő bank kisebbségi hányadáért, az irányítási jogok nélkül. Töröcskeinél a tőkeemelés – a bank késő este kiadott közleménye szerint – 3 milliárd forint lesz, ami a 3,2 milliárd forintos jegyzett tőkéhez képest nem feltétlenül tartalmaz ázsiót, a tulajdonszerzés itt is 49 százalék. Igaz, itt sem a nagy nyereségtermeléséről híres pénzintézetbe száll be az állam: 2011-ben több mit 600, tavaly pedig 1,2 milliárdos mínuszt hozott össze a szövetkezeti hitelintézeteket összefogó bank. Tegyük hozzá azonban, hogy indulási veszteség mindkét pénzintézetnél van, az építkezés pénzbe kerül, így az első évekből aligha lehet messzemenő következtetést levonni a jövőre.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ezek éppenséggel üzleti célú befektetéseknek tekinthetőek, amelyeknek hozama „hosszabb távon meghaladja az iparági átlagot”. A tárca úgy véli, az unióban tiltott állami támogatás kritériumai közül egyik sem merülhet fel, miután „teljes mértékben piaci logikájú befektetés történik”, az üzleti terv alapján ugyanis rövid időn belül megtérülő tőkeemelésekről van szó. Az üzleti terv egyik bank esetében sem látszik változni. A Gránit Banknál az átalakítással ugyan személyi változások történtek, például a felügyelőbizottság elnöke, a tulajdonosként is szereplő Mécs Imre lett az igazgatóság elnöke, míg a felügyelőbizottság élére Nyúl Sándor került. Ezen kívül az állam kapott két igazgatósági helyet. A stratégiai irányok azonban nem változnak: marad az online fókusz, a kevés fiók, az olcsó működés és az innovatív termékek. Ezzel gyors növekedést értek el a múltban – a mérlegfőösszeg tavaly 51,3 milliárd forint volt, április végére ez 60 milliárdra duzzadt –, ám a pénzintézet egyelőre nem tudott kitörni a kisbanki státuszból. A jövőben azonban – 2015–17-re –tőzsdei bevezetést ígérnek, a tőkeemelés révén pedig a kis- és középvállalati szektorban bővítik majd az üzleti aktivitást.

A Széchenyi Banknál az Index szerint az állam pénzére részben a bizalom növelése miatt van szükség, hiszen egy félig állami bank ajtókat nyithat meg, és másoknak is kedvet csinálhat, hogy beszálljanak a pénzintézetbe. (Töröcskei jelenleg ugyanis jelenleg egyedül finanszírozza a még bőven veszteséges bankot). Gondolkodnak külföldi tőkebevonásban, és persze szeretnének a vidék meghatározó finanszírozójává válni a hitelszövetkezeteken keresztül. Erre jelenleg még csekély az esély, a tavalyi 20milliárdot sem elérő mérlegfőösszeg inkább minibanknak felel meg (az OTP-nél például egy közepes fiók azért összehoz ekkora éves forgalmat), de ebből persze gyors és látványos növekedésre már van esély, főleg az állami tőkejuttatás után.