Hasonló, hektikus mozgásokra a következő időszakban is lehet számítani – vélik az elemzők. A mostani események közvetlen kiváltója az volt, hogy a pekingi központi bank (PBOC) a múlt hétvégén egyszerűen elzárta a pénzcsapot, s nem adott pluszforrásokat a kereskedelmi bankok számára. A PBOC ezzel jelezte: álláspontja szerint kellő likviditás van a bankrendszerben, és idejét látja annak, hogy a már most is mértéktelen hitelezést adminisztratív eszközökkel visszaszorítsa, a helyi GDP 44 százalékát kitevő árnyékbankrendszert megregulázza.

A hivatalos, állami bankrendszerrel párhuzamosan működő, magánhitelközvetítők bevonásával végzett kölcsöntevékenység vészesen elburjánzott Kínában, így ellenőrizetlen csatornákon keresztül azok is kölcsönhöz juthatnak, akik a banki feltételeknek eleve nem felelnek meg. Persze a kamat is magasabb, mint amit az állam állapít meg. A hitelképes, de exportlehetőségeik beszűkülése miatt fejlesztéseket nem tervező vállalatok körében is egyre népszerűbb a pénzügyi „melléktevékenység”, azaz az államtól alacsony kamattal felvett pénzek továbbadása, más cégeknél történő fi altatása. Félő azonban, hogy ezeknek a forrásoknak a zöme ingatlanpiaci befektetésekbe vándorol, ahelyett hogy a reálgazdaságot erősítené. Most a hitelbuborék felfúvódása folyik, ez esetleges kipukkanása azonban globálisan drámai következményekkel járna – Kína méretéből és jelentőségéből fakadóan. Ezért a PBOC inkább a szelep kinyitásával enyhítené a nyomást, noha a piacok éppen ennek ellenkezőjét szeretnék elérni, azaz fenntartani a likviditásbőséget, arra hivatkozva, hogy a lassuló gazdaság felpörgetéséhez friss források szükségesek. (A Világbank például a napokban rontotta Kína idei növekedési kilátásait 8,4-ről 7,7 százalékosra.) A központi bank tegnap közleményben jelezte, hogy ura a helyzetnek, és mindent megtesz annak érdekében, hogy egy pénzpiaci cunaminak elejét vegye. Az ehhez szükséges intézkedéseket folyamatosan meghozzák.