Államosítják a takarékokat
A kabinet láthatólag elunta a kötélhúzást, és a takarékok állami irányítás alá vonásával eldönti a kérdést. A kormány beterjesztette a parlament elé a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának átalakításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet kivételes sürgőséggel, a most péntekig meghosszabbított tavaszi ülésszakban át is akar nyomni az Országgyűlésen. A javaslat szerint megszűnnek a takarékszövetkezetek saját intézményvédelmi alapjai, és létrejön a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete. Ehhez minden takaréknak kötelező csatlakoznia. Amelyik nem lép be, annak visszavonják, illetve új szövetkezet alapítása esetén nem adják ki a működési engedélyét. A szervezet egymilliárd forint induló vagyonnal jön létre, melyet az MFB bocsát a rendelkezésére, majd az integráció magába olvasztja a meglévő intézményvédelmi alapokat.
Az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA), a Regionális Pénzintézetek Intézményvédelmi Alapja, a Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap, valamint a Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja vagyona is az állami szervezethez kerül. (Ez csak az OTIVA esetében 17 milliárd forintot jelent.) Az új integrátor intézményvédelmi szervezetként működik: prudenciális szabályzatokat bocsát ki, szavatolótőkét szolgáltat a takarékoknak, illetve vizsgálhatja a megfelelő tőkeellátottságot az egyes szövetkezeteknél, s ha nincs meg a minimális tőkeellátottság, akkor átmeneti időszakra tőkeemeléssel stabilizálja a működést. A takarékok tagdíjat fizetnek.
Átalakul a Takarékbank tulajdonosi szerkezete és működése is. A takarékok jelenleg összességében 60 százalékos tulajdonosai a banknak, részvényeiket azonban kötelezően el kell majd adniuk az MFB-nek. Az állami hitelintézet mellett a Magyar Postának lesz még meghatározó részesedése a Takarékbankban, melyet tőkeemeléssel kell megszereznie. A szövetkezetek egy-egy részvényt kapnak fejenként, amelyért ráadásul nem ellenőrizhetik a Takarékbank működését, hanem épp fordítva. A bank a szövetkezeti hitelintézetekre kötelező szabályzatot fogad el a kockázatkezelés részletes szabályaival, a hitelezéssel, betételhelyezéssel, készpénzgazdálkodással és befektetési politikával kapcsolatban, sőt előírhatja a követendő üzletpolitikát, a közös marketingtevékenységet és az egységes informatikai rendszer kialakítását – lényegében uniformizálják a takarékokat.
A Takarékbank ellenőrzi a takarékok működését, az előírások betartását, és ha valamit nem talál rendben, felfüggesztheti, de akár le is válthatja a renitens szövetkezet vezetését. Ha egy takarék vezetése, tulajdonosai még így sem értenének a szóból, a kormány törvényjavaslata szerint a Takarékbank kezdeményezheti az integrátor szervezetnél a szövetkezet kizárását. A takarékok vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez idén év végéig az integrációs szervezet, jövő januártól a Takarékbank igazgatóságának előzetes hozzájárulása kell, a két szervezet pedig akár tisztújító közgyűlést is összehívhat a szövetkezeteknél. Vagyis az állam közvetve és közvetlenül is rákényszerítheti akaratát a több mint másfél ezer fiókkal messze a legnagyobb hálózatot jelentő takarékokra.
Vojnits Tamás kormánybiztos a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a jogi kereteket nem változtatja meg az új rendszer, a helyi takarékszövetkezetek úgy működnek majd, mint eddig. Ennek – a korábban leírtakon túl – ellentmond a törvénytervezet indoklása is, amely a takarékok jogainak korlátozását azzal magyarázza, hogy az a rendszer átalakítását szolgálja, és az állam által az integrációs szervezetbe helyezett vagyon révén megfelelően ellentételezik. Hogy utóbbinál mire gondolt a kabinet, az nem világos, ugyanis a jogszabálytervezetből az derül ki, hogy a négy intézményvédelmi alap beolvasztásával, vagyonuk „einstandolásával” a takarékok jóval nagyobb arányban járulnak hozzá az integrátor működéséhez, mint az állam. Nincs nyoma a javaslatban, mire költenék azt a százmilliárd forintot, melyet a kabinet hétfői ülésén jóváhagyott az újjászervezésre.
PSZÁF-os nem kell
A kormány valamiért fontosnak tartotta leszögezni, hogy Szász Károlyt, a megszűnésre ítélt pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnökét és kollégáit nem látják szívesen az átalakuló takarékszövetkezeti rendszerben. A törvényjavaslat szerint az integrációs szervezet igazgatóságába és felügyelőbizottságába nem lehet beválasztani olyan tagot, aki az elmúlt egy évben a PSZÁF munkatársa volt.
